Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

köze a munkásosztálynak és a parasztságnak van, s minden ellenkező állítás demagógia és szemfényvesztés* 71 *.

A csapdát, amelybe az általam nagyra becsült Szekfü Gyula beleesett - jobb híján - „értelmiségi szindrómának " is nevezhetünk Áldozata lett a világhírű természettudós Szentgyörgyi Albert7- is, aki úgy vélte egy 1937-es nyilatkozatában, - utalva az 1936-os szovjet alkotmányra is - hogy a Szovjetunióban is „megindult a polgárosodás” (!). Pedig Németh László 1936-ban már figyelmeztetett: Sztálin a maga szemmagasságába akarja lehúzni a szovjet valóságot. 1945-ben közép-európai államok kerültek erre a sorsra.

Szekfü másik - teoretikus — tévedése már inkább önáltatásnak nevezhető. Ez pedig az a tévhit, hogy az értelmiség hatni tud a politikára. Ekkor a magyar értelmiség többsége még nem tapasztalhatta meg Magyarországon, hogy a bolsevik diktatúra keretei között az értelmiség, csak szolgáló értelmiség lehet. Nem érezte, hogy azoknak, akiket a hatalom „szövetségesnek” nevezett nem az a feladata, hogy döntéseket készítsen elő, hanem, hogy meghozott politikai döntéseket igazoljon. Minden más cél felmutatása - egyéni helyzettől függően - lázadás, revízió, állam — sőt emberiség elleni bűntett. Ez volt Szekfü nemzedékének tragédiája, s nagy megtévesztésük háttere.

De igaz-e, hogy mindenki hajótörést szenvedett, hallgatva a szirének csábító énekét? Voltak kevesek - ezek között találjuk Mindszenty József bíborost - akik nem estek a csapdába. Mindszenty olyan történelmi korban kapott kinevezést a főpapok testületébe, amikor Magyarország a náci diktatúra legvéresebb időszakát élte, s akkor került a magyar katolikus egyház élére, amikor a bolsevik diktatúra vetette ki hálóját hazájára. Mint írja: „...a barna és vörös viharban” kellett megtapasztalnia mindazokat az embertelenségeket, amelyeket népe megélni volt kénytelen. Mit sejtett Magyarország frissen kinevezett hercegprímása a várható időkről? Emlékirataim című munkájában így ír: „Tanulmányaim és megfigyeléseim alapján tudtam, hogy a marxizmus olyan világnézeti ideológiai irányzat,

sábjain megkérdőjelezte az egypártrendszert. 1954-ben letartóztatták s ezért, valamint a külföldön megjelent Új osztály (The New Class) című könyvéért súlyos börtönbüntetésre ítélték. 1961-ben szabadult. 1989-ben rehabilitálták.

71 Milovan Dilasz: Az új osztály (szamizdat kiadvány).

77 Szentgyörgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. - Woods Hal, Massachusetts USA 1986. október 22.) biokémikus. 1920-tól több európai egyetemen dolgozott, a groningeni egyetemen habilitált, a cambridgi egyetemen doktorált (1927). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1935) Nobel-díjas (1937). 1939-1943 között a felsőház tagja. 1942-1943 között egy antifasiszta csoportosulás viselte a nevét (SZESZ). 1943 februárjában Kállay Miklós miniszterelnök tudtával Isztambulban tárgyalt az angolokkal a háborúból való kilépésről. 1944. márciusától bujkált. 1945. áprilisától 1947-ig párton kívüli személyiségként meghívott parlamenti képviselő. 1945-től Budapesten a biokémia professzora. 1947-ben az USA-ba menekült és itt telepedett le.