Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
4. rész: Brenner János életútja - VI. Fejezet
megyés püspök, ismerve a családot, boldogan elfogadta. Azért, hogy szerzetes mivolta napvilágra ne kerüljön, Szombathelyre, az egyházmegyei szemináriumba rendelte, ahol 1951 őszén folytatta Budapesten megkezdett tanulmányait. Magiszterével - ‘Sigmond Lóránt - levelezés útján tartotta a kapcsolatot, aki óvatosságból dátum nélkül és egy „M” betű aláírásával küldte biztató leveleit. 502 A szombathelyi szemináriumban Brenner János az első vizsgáját 1951. december 21-én tette le. Ebben az időben különös helyzetben voltak a szerzetes növendékek. Fogadalmukkal és lelkületűkkel az adott szerzetes közösséghez tartoztak; ezzel püspökük és elöljáróik tisztában voltak, viszont társaik legnagyobb része erről mit sem tudott. Szerzetesi elkötelezettségüknek semmilyen jeiét sem mutathatták. Erre a titkolózásra azért volt szükség, mert ha valakiről kiderült, hogy szerzetes múlttal rendelkezik, azt azonnal eltávolították a szemináriumból. Brenner János Anasztáz egész életén át hűséges tagja maradt a ciszterci rendnek, a lehetőségekhez mérten rendi testvéreivel tartotta a kapcsolatot. Az egy évre szóló szerzetesi fogadalmát ebben a helyzetben nem újíthatta meg, mint ahogy bátyja, László Tóbiás sem tehetett örökfogadalmat. O a győri egyházmegyébe kérte felvételét. Az Állami Egyházügyi Hivatal 1951 májusában alakult meg, amit május 18- án fogadott el az Országgyűlés (1951. évi 1. sz. trv.). Ez a törvény másnap hatályba is lépett. A pártközpont döntött az egyházpolitikai kérdésekben, azonban ezeknek a végrehajtása az ÁEH-ra tartozott. Az ÁEH munkatársai a püspökségeken is jelen voltak, ahol a levelezést és az egyházmegye működését felügyelték, ellenőrizték és irányították. A Hivatal munkatársai a kezdetektől fogva aktív munkát végeztek, felderítették, hogy kik rendelkeznek szerzetesi múlttal. A sikeres munka eredményeként a szemináriumokból az 1951/52-es tanév befejezése előtt elküldték azokat a kispapokat, akik valamilyen szerzetesrendből kerültek be az egyházmegyei szemináriumokba. Mivel nem volt írásos nyoma Brenner János Anasztáz ideiglenes fogadalmának, amit titokban tett, és erről az ÁEH-t senki sem értesítette, ezért a szombathelyi szemináriumban maradhatott. A szemináriumok nagy részét 1952 júniusában feloszlatták, köztük a szombathelyit is. Ezt megelőzően minden egyházmegyének saját szemináriuma volt. Az összevonás után 3-4 egyházmegye kispapjai kerültek egy papnevelő intézetbe. Brenner Jánost - szombathelyi kispaptársaival együtt - 1952. szeptember 13- án felvették a győri szemináriumba. Győrben három egyházmegye - a győri, a pécsi és a szombathelyi - kispapjai tanultak együtt. A három Brenner testvér az 1952/53-as tanévben ugyanabban az intézményben készült a papi szolgálatra. László ekkor ötöd-, János harmad-, József pedig elsőéves kispap volt. Brenner Jánost 502 Brenner János és Magiszterének levelezése alapján. 166
