Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

4. rész: Brenner János életútja - VI. Fejezet

édesapát áthelyezték a Pécsi Iparfelügyelőségre vezetőnek. Az újonnan felépített családi házból, egy bérelt emeleti lakásba kellett költözniük, amely egyben az édesapa hivatala is volt.

János a pécsi Püspöki Tanítóképző Gyakorló Iskola harmadik osztályában folytatta a Szombathelyen megkezdett tanulmányait. Említésre méltó, hogy egyik tanítója volt vitéz Kádár Lajos, az ismert konzervatív politikus, Kádár Béla édesapja. János életében nagy esemény volt az első szentáldozás, amelyre 1941-ben Urunk mennybemenetelének ünnepén került sor.

Ebben az évben kezdte meg a harmadik Brenner fiú, József a tanulmányait ugyanabban az iskolában, ahol testvérei is tanultak.

A gyermekeken keresztül az egész család életét meghatározta a ciszterci renddel kialakított kapcsolat. Hiszen az elemi iskola elvégzése után először László, majd őt követve János is - 1942. június 27-én - felvételt nyert a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumába. János, mint korábban, itt is kitűnő tanuló volt. Osztályfőnöke Felegyi Román - aki később, János atya halála után is tartotta a kapcsolatot a családdal - a többi ciszterci tanárral együtt nagyban meghatározta az ifjú János gondolkodását és hivatását.

A Nagy Lajos Gimnáziumban a tanulási idő után szabad programokon is részt vehettek a diákok. Az iskola szabályai szerint a tanulók délután az iskolában tölthették idejüket tanáraik felügyelete mellett.

Ebben az időben az ország területén öt ciszterci gimnázium működött: Budán, Baján, Egerben, Pécsett és Székesfehérváron. Az itt tanuló diákok számára úgynevezett ciszterci olimpiát rendeztek Pécsett Éber Alán vezetésével. Az évente megrendezésre kerülő sportversenyek célja az volt, hogy a különböző gimnáziumokból érkező diákokat egymással megismertessék és összemérjék testi és szellemi képességeiket.

A Brenner család 1944 novemberében, a közeledő front elöl rövid időre viszszatért Szombathelyre régi családi házukba, de az ottani gyakori bombázások miatt tovább kellett menekülniük Ausztriába. A háború után - 1945 novemberében - ismét Pécsre költöztek a már ismert lakásukba a Kossuth Lajos utca 27. szám alá. A család élete a korábban megszokott módon folytatódott.

Az édesapát 1946. október elején visszahelyezték Szombathelyre, így vele együtt a család is visszatért korábbi otthonukba.

Brenner Jánost 1946. október 7-én felvették a Premontrei Rend szombathelyi Szent Norbert Gimnáziumába, az ötödik és hatodik osztályát végezte itt. A francia nyelv tanulásában, művelésében különösen is kitűnt; mint külön tárgyat felvette a francia társalgást. A szombathelyi premontrei gimnázium nevelési módszere eltért a ciszterci neveléstől. Az iskolában nem tartottak délutáni foglalkozást, így a diákok között nem alakulhatott ki szorosabb összetartó erő és barát160