Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

3. rész: Mit tudhatunk még a Brenner-gyilkosságról - V. Fejezet. Összegzés és zárszó

alapos új orvos szakértői, nyomszakértői véleményekkel az ügy Kóczán javára perújítható.491

Egy ilyen - perújítási - eljárás természetesen nem hathat ki a gyilkosságban résztvevők személyének felkutatásában és felelősségre vonásában. Annál is inkább, mert az 1957. évben hatályos jog szerint a emberölés bűntettének minősített esetei (így a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés is) elévülő bűncselekmény volt492. A halálbüntetéssel is büntethető cselekmények elévülési ideje 15 év volt, így a 1972. december 15-én elvülés címén megszűnt a tettesek büntethetősége493.

A büntetőjogi felelősség síkjától függetlenül, a történeti igazság felderítésétől nem fosztható meg az utókor. A mai napig ezen az úton sikerült eljutni egy olyan tényállásig, amely eloszlatja a hivatalos legendát.

Igaz nem sikerült ez ideig név szerint megjelölni a bűntett valamennyi elkövetőjét, de a lényeg napvilágra került: Brenner Jánost a hivatalos - egyházakat felszámolni akaró - politika jegyében, papi hivatásának eredményes gyakorlása miatt, szervezetten, többen, különös kegyetlenséggel meggyilkolták. A bűntett felderítésére és megbüntetésére hivatott állami hatóságok pedig tudatosan hamis útra terelték az eljárásokat, hogy ilyen módon kivonják a bűntett elkövetőit, és ezáltal a hatalmat gyakorló pártot a felelősség súlya alól.

491 1998: XIX. tv.392.§.(l) bek. a/ pont.

492 1952: II.tv.25.§. a halálbüntetéssel is büntethető cselekmények elévülési ideje 15 év, így a 1972. december 15-én elvülés címén megszűnt a tettesek büntethetősége.

493 1993 óta a Brenner János sérelmére elkövetett bűncselekmény el nem évülő bűntett (Btk.33.§.(2) bek c/ pont), de ezt a rendelkezést visszaható hatállyal nem lehet alkalmazni (Btk.2.§.).

156