Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek
lölete a sértett ellen. A Legfelsőbb Bíróság ezt az indítóokot nem fogadta el: ”»a harag« és »bosszú« motívuma nem látszik elég meggyőzőnek ilyen tett így való végrehajtására...”370 Ezt az álláspontot a Legfelsőbb Bíróság megerősítette: „sértettel szembeni ellenszenv... nem elegendő motívum és meggyőző motívum”.371 Az első fokú bíróság a második halálos ítéletben sem tágított a »gyűlölet« motívumtól, „ha nincs Brenner János káplán, akkor az öccse nem lett volna pap. Akkor minden gyűlölete eszébe jutott a pappal szemben.”372 A »gyűlölet« még egy okból jött volna jól a hatóságoknak. A sértetten rögzített sérülések nagy száma igen kegyetlen elkövetésre utal. Az ismert a kriminalisztikai irodalomban, hogy az ilyen - különösen kegyetlen - elkövetési magatartás vagy elmebeteg, vagy igen primitív tettest feltételez. Ha mindkettő kizárható - mint jelen esetben - akkor a gyűlölet motiválta elkövetés a legvalószínűbb. Az első fokú bíróság a második Tóka elleni ítéletében - nyilván maga is gyengének érezvén a Tókában keletkezett gyilkos indulatot testvére papi pályára lépése miatt - erősítendő a köztörvényes magányos gyilkos képét kombinálja a »nyereségvágy« indítékával, amely a harag hevében keletkezett benne. A Legfelsőbb Bíróság ezt az álláspontot sem fogadta el. Okfejtése figyelemre méltó: „harag hevében felötlött rablási vágy... még kevésbé ésszerű. A harag és a bosszú és az előre elhatározott rablás ilyen összekapcsolása az élettapasztalat és a pszichológia szerint is aggályos.”373 * A Kóczán elleni eljárásban már szó sem esik a »gyűlölet motívumról«, a »nyereségvágyhoz« azonban annál jobban ragaszkodtak a bíróságok.j74 A »nyereségvágy« indíték alapja az a gyűjtés volt, amelynek során templomépítésre 40 - 50 000 Ft gyűlt össze. Ezt az összeget akarta megszerezni - a hatóságok koncepciója szerint a tettes375 (Tóka is és Kóczán is), ezért követte el a gyilkosságot. Kétségtelen, a szóban forgó összeg igen jelentős 1957-ben, amikor is egy munkás egy havi jövedelme 1200 - 1800 Ft, a bírói fizetés 2200 Ft, 1 kg kenyér 3 - 3, 60 Ft, 1 kg hús 30 Ft. Egy kisebb paraszt ház 10 000 Ft. Az összeg nagysága kétségtelenül vonzó lehet egy rablónak, csak az a kérdés, hol kell keresni. A plébános vallomása szerint „csak teljesen tájékozatlan személy kereshette a pénzt a plébánián.”376 A Tókát elmarasztaló két halálos ítélet azért 370 * Lakatos Imre tanácselnök pótlapon lévő saját kezű kiegészítése. 371 ** p. 13. j72 *** p g £s e)->7j ** p. 13. j74 ***51« p ^ 375 * p.2. 376 * p.9. 116
