Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek
m magasságban a jobb falon, valamint az 5. lépcső vonalában szintén a jobb falon, 1,3 m magasságban. Véres szennyeződést találtak a meggyilkolt káplán folyosóra nyíló ablakának jobb alsó sarkában, valamint az ablak alatt (folyosó kövezetén), egymás mellett két kerek vérfoltot. Ugyancsak vérfolt látható a lakásba nyíló ajtótól 80 cm-re a falon. Két véres szennyeződést észleltek még az ajtóbejárat jobboldalán 20 cm távolságra, a folyosó kövezetén. Vérfolt volt a folyosóról nyíló kamra ablakának jobb oldali alsó sarkában, valamint a jobb oldali keresztvas vonalában.”331 A Tóka Ferencet elítélő ítéletek a vérnyomokat annak tulajdonították, hogy Tóka keze, amelyet a december 14-i disznóölésen megvágott vérezni kezdett. Helytállóan mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság, hogy „a papiaknál talált vérfoltok közül a közvetlen a bejárati ajtó küszöbén, a folyosó oszlopán, a földtől 30 ernes magasságban lévő vérfolt nem véres kézzel való tapogatózásra, hanem véres lábbelire és nadrágra utal, arra, hogy az ott járt személy, azaz a tettes ruhájától, csizmájától került a földtől 30 cm magasságban lévő vérfolt a falra.”jj2 Azt hogy miért éppen csizmáról ír a bíróság, nem tudjuk. Tekinthetjük ezt amolyan tudat alatti nyilatkozatnak is. Talán a „cipőt” nem akarták említeni? Később már így ír a végzés: „A plébánián talált vérfoltok nem csupán csepegő vérzés nyomaira, hanem véres cipőjű, ruhájú és erősen vérző személy ott létére utaltak.”333 Valójában ez is olyan talány, amely megfejteden maradt, sőt komoly erőfeszítést sem tettek a hatóságok a plébánián talált vérnyomok felderítésére. A „jelentős” mennyiségű vérzés okozta különböző minőségű nyomok kérdése megoldatlan. Úgy azonban, ahogy később a Kóczánt marasztaló ítélet tényállásba vette.334 Ez az ítélet is visszatért a „vérző ujj” történetére - csak most Kóczán ujjának sérülését a védekező sértett harapása okozta. A megharapott ujj „ erősen vérzett, így a papiak lépcsőjén, folyosóján vércseppeket hullatott el összevérezve a falat tapogatózás közben, az ajtó kilincse körük, fent az ajtó felső részét, valamint az ablak párkányát amikor a kulcsot kereste.” A tényállás tehát ismét hallgat arról, ami nem illik a képbe, noha korábban a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa arra felhívta a figyelmet! S ezt már nem tekinthetjük szakmai hiányosságnak. Nem lehet nem látni: A legendához kellett a vérző kezű betörő - ha nem vágta el a kezét, akkor megharapták - mert a nyereségvágyból való ölés megállapítása a mindenek feletti cél. Arról, hogy - miután a kulcsok nem voltak meg - miért nem hatolt be a tettes, holott akár az ajtó, akár az ablak befeszítésével ezt könnyedén megtehette volna - nincs magyará-331 ^ ^ ^ ^ p ^-»o ** p.9. ^ ^ ** p. 14. 334 **** p I 108
