Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek

ügy gyanúsítottja. Ekkor a bizonyítási törekvés arra irányult - legalább akkora buzgalommal, mint Tóka esetében, hogy a kalap Kóczán Tiboré. Sajnálatos, a bíróságok is követték a nyomozóhatóságot abban, hogy nem a tárgyi bizonyítéknak tulajdonítottak nagyobb erőt, hanem a sokkal bizonytala­nabb és manipulálhatóbb emlékezetnek.316 A Fővárosi Bíróság így arra utal, hogy a vádlott (ti. Kóczán) „nyolc kalap közül választotta ki a saját kalapját.” Ez a felismertetés azonban koránt sem teljes értékű, sőt nagyon is labilis. A Legfelsőbb Bíróság a Kóczán ellen folyó eljárásban másodfokon hozott végzé­séből317 tudjuk, hogy a vádlott úgy nyilatkozott: „ez a kalap ugyanolyan, mint a cselekmény elkövetésekor általa viselt kalap”(Kiemelés tőlem K.F.) és hason­ló módon nyilatkozott - 8 év távlatából!!! - a vádlott néhány volt ipari tanuló társa is: T. I, A. G., H. P, D. Gy. és T. I. Tudjuk azt is, hogy voltak tanúk, akik nem ismerték fel a kalapot318, de őket még csak nem is nevesíti a bíróság. A bíróság - indokolás kötelezettségének kikerülésével - nem ad számot ar­ról, hogy miért a felismerést vélelmező tanúk vallomását fogadta el és miért nem azokét, akik nem ismerték fel a bűnjelet. Ennek csak abban kereshető az oka, hogy le kellett volna írni: 8 év távlatából az emlékezet igen bizonytalan, ha csak valamilyen különleges benyomás nem rögzíti az emlékképet. Vajon mi indokol­ja, hogy egy osztálytárs teljesen szokványos kalapjára ilyen idő távlatából hitelt érdemlően emlékezzen valaki? Jól tudta ezt a bíróság is, hiszen ugyan ebben az ítéletben pl. P. T. vallomását - akivel Kóczán együtt utazott a bűncselekményt megelőző napokban - éppen azért nem fogadta el a budapesti útjukon történtek­re nézve, mert „meglehetősen bizonytalan volt, nyolc év távlatából ugyanis nem tudott visszaemlékezni a történtekre.”319 * Miért éppen a kalap lenne kivétel? Ezt a kérdést a bíróság nem válaszolta meg. Magunk azt a magyarázatot tudjuk ad­ni, hogy ez illett a formálódó legendába.-1-0 Továbbá: a marasztaló ítélet szerint a kalap - amelyet „már az ipari iskola idején is hordott321,, a vádlott fején volt december 14-én. Fentebb láttuk a kalap újszerű állapotban volt. így azt aligha „hordhatta” a vádlott, legfeljebb eseten­ként lehetett a fején. A „hordás” alatt ugyanis rendszeres napi használat értendő, jlÓ * ^ ^ * p | ^ 0 4 317 Bf.l.854/1966/35 - a továbbiakban ***** p.9. 318 *****p g > a tantjk többsége ismerte fel,” tehát voltak akik nem!!! 319 *** p-)ZU A legendát itt és a továbbiakban a titkosszolgálati fogalomnak megfelelően használjuk. Olyan, a valós történéseket elfedő, a hatóságok által kialakított történet, amelyet a közvélemény­nyel el akarnak fogadtatni, akár hamis bizonyítékok koholásával is. 321 ****p j 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom