Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Horváth József: Kunc Adolf és tanítványa, Gothard Jenő

Horváth József Kunc Adolf és tanítványa, Gothard Jenő Kunc Adolf tanári pályáján különleges helyet foglal el Gothard Jenő, a ma­gyarországi természettudományos és műszaki haladás jeles képviselője, a század­vég nemzetközi rangú asztrofizikusa. Gothard Jenő a Szombathelyhez közeli, napjainkra a városba olvadt Herény községben látta meg a napvilágot 1857. május 31-én, a falu jómódú nemesi föld­­birtokosának elsőszülött fiaként. A fizika, főleg az elektromosságtan iránti élénk érdeklődése az otthon légkörében, már gyermekkorában felébredt. A családi in­díttatásról idézzük fel a pályatárs és barát, Harkányi Béla visszaemlékezését, amely a Természettudományi Közlöny hasábjain jelent meg, 1909-ben. „Érdeklő­dését a természettudományok iránt úgy látszik nagyapjától, Gothard Ferencztől örökölte, ki az 1780-tól 1830-ig terjedő időközben sokat foglalkozott egyrészt botanikával, másrészt fizikai kísérletekkel; az ódon formájú hengeres elektromo­­zó gép, mely még most is megvan a herényi gyűjteményben, érdekes tanújele azoknak az időknek. Jenő apja: Gothard István sokat beszélt legidősebb fiának ezekről a régi kísérletekről s korán felkeltette érdeklődését a fizika iránt...” (Har­kányi Béla: Megemlékezés Gothard Jenőről. = Természettudományi Közlöny, 1909. 496. fűz. 839. p.) Hogy mindez mikor történt, arra a legilletékesebb, Got­hard Jenő adja meg a választ, 1882 januárjában írott soraival: „Mint curiosumot, megemlítem még a gyűjtemény első készülékét, mellyel 12 év előtt a physikai kí­sérleteket megkezdtük, t.i. egy 100 éves hengeres elektromozó gépet...” (Gothard Jenő: A herényi astrophysikai Observatorium leírása és az abban tett megfigyelé­sek 1881-ben. Kiad. a M. Tud. Akad. Bp. 1882. (a továbbiakban: MTA Ért.) 6. p. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. k. 3. sz.) A szülői ház hatása azonban egymagában még nem lett volna elegendő. Ah­hoz, hogy mindez ne maradjon gyorsan tovaszálló gyermeki kedvtelés, szükséges volt az iskola és a vonzó tanáregyéniségek követendő példájára is. A szombathe­lyi premontrei főgimnázium szellemében és a nagyszerű tudós-tanár, Kunc Adolf személyében mindkettő adott volt. Kunc minden ösztönzést és segítséget meg­adott az ifjú Gothard képességeinek korai kibontakozásához és kivételes tehetsé­gének kiteljesítéséhez. Molnár Szaniszló, a premontrei gimnázium fizikatanára így szólt Gothard Jenő, és Sándor öccse, jövendő pályaindulásának irányát eldön­tő középiskolai évekről és Kunc Adolf meghatározó szerepéről: „Itt bontakozott ki lelkűkben igazán a nagyatyjuktól örökölt hajlam a termé­szettudományok iránt. Mivel az intézetnek már abban az időben is gazdag fizikai és természetrajzi gyűjteményeit módjukban volt megismerni, annyira felbuzdul­tak hasonló gyűjtemény megteremtésére, hogy összes zsebpénzüket fizikai eszkö­44

Next

/
Oldalképek
Tartalom