Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Victor András: Rejtett „pedagógiai” hatások
4. Anyanyelv Mivel az ember (döntően) nyelvileg gondolkozik, gondolkodásra nyilvánvalóan hatással van az, hogy milyen nyelven gondolkodik. Anyanyelvűnk szavaival repülnek gondolataink! (N.B.: ...másképp repül a rigó, mint a seregély! - nem jobban, hanem másképpen!). Ugyanezt a gondolatot azonban megfogalmazhatjuk „csúnyán” is: mindannyian anyanyelvűnk rabjai vagyunk a gondolkodásunkat illetően. Még azt a gondolatot is anyanyelvemen fogalmazom meg, hogy anyanyelvem szavai és struktúrája miféle rejtett hatással vannak saját gondolkodásomra is. Elkerülhetetlenül másképp látja a világot egy angol, egy francia és egy német, mert mások a szavaik. Amire a magyar azt mondja, hogy „nekem van”, arra a németnek és angolnak saját igéje van, az orosz viszont azt mondja, hogy „nálam van”. Ami a magyarnak nevelés (azaz: növelés!), az az újlatin nyelveken (és angolul is) „elvezetés-kivezetés” (Education), németül „el-húzás” (Erziehung), oroszul pedig „fel-táplálás” (Voszpitányie). Milyen mások ezek a gondolati képek! Mások a „hangulatok”, más az asszociációs háttér, más a konnotáció. Egy franciának egész élete folyamán hajszálnyival más a viszonya a nevelés tényéhez és folyamatához, mint egy németnek. Azt már kire-kire szeretném rábízni, hogy döntse el: vajon egy egész életen át tartó hajszálnyi különbség számottevő-e vagy sem. Nemcsak a szavak adnak keretet a gondolkodásunkhoz, hanem a szólások, kifejezések is. Ha meghirdetnénk az értelmetlen, buta szólásmondások versenyét, a „Kivétel erősíti a szabályt” bizonyára dobogós helyet nyerne. Viszont széltében-hosszában használjuk, s ezzel a szólással felmentjük magunkat (vagy másokat) valamiféle következetesség alól. Feltételezhető, hogy mivel ez a szólás létezik, a magyar ember esetenként elnézőbb a kivételekkel szemben, mint a más nyelvi közegben élők. Claude Bemard, az orvosi kísérletezés nagy klasszikusa pl. ezt írta: „Ezek a szavak: kivétel, idioszinkrázia stb. nem tudományos igazságok; ezekkel csak tudatlanságunkat takargatjuk, s nem bizonyítanak mást, mint hogy nem ismerünk minden tényezőt, amely szerepet játszik az adott jelenség létrejöttében”. 5. Szakkifejezések Igen nagy felelősség van egy-egy szakkifejezés megalkotóján vagy bevezetőjén, mert onnantól kezdve anyanyelv-társainak nemzedékeit befolyásolja az adott szakszó. Ez a hatás akkor igazán erős, ha szakkifejezésként olyan szót alkalmazunk, amely a köznyelvben is használatos (csak kisebb-nagyobb mértékben más jelentésben). A fizika és a kémia közös szakszava a sűrűség. Ez a denzitás magyarított formája, s a g/cm3-ben vagy a kg/dm3-ben stb. fejezzük ki. Tapasztalat alapján mondom, hogy nem volt szerencsés választás ennek a fizikai-kémiai jellemzőnek az 75
