Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Tóth György: A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig
Tóth György A szombathelyi Gothard Obszervatórium története alapításától napjainkig A tizenkilencedik század végén már nemzetközileg is kiemelkedő helyet foglalt el a magyarországi csillagvizsgálók között az ógyallai és a kalocsai. Az előbbit KONKOLY THEGE MIKLÓS (1842-1916) alapította 1871-ben. Kalocsán pedig 1878-ban létesült a Haynald Obszervatórium, melyben 1885-től dolgozott FÉNYI GYULA (1845-1927), akinek munkássága tette híressé az intézetet. A harmadik csillagvizsgálót a Szombathely melletti Herényben pedig a Gothard-fivérek alapították, 1881-ben. Az alábbi írás ennek az intézménynek a történetét vázolja, mint jelenleg hazánkban az egyetlen olyan csillagvizsgálóét, mely hányatott sorsú múltja ellenére is, 110 év óta, eredeti környezetében létezik. Először röviden tekintsük át az alapítók életútját. A legidősebb fivér, GOTHARD JENŐ (1857-1909) nevéhez fűződik az obszervatóriumi tevékenység 99%-a. Ő a középiskoláit Szombathelyen a Premontrei Főgimnáziumban végezte, ahol 1875-ben érettségizett. Ebben a híres intézetben dolgozott, illetve tanított KUNC ADOLF (1841-1905) premontrei kanonok és fizikatanár is, 1875 és 1884 között az igazgatói posztot is betöltve, aki Gothard Jenőnek előbb fizikatanára volt, majd atyai jóbarátjává vált. Ezen az alapon kapcsolódik a Kunc és a Gothard életmű egymáshoz. Az ifjú Gothard Jenő igen nagy érdeklődést tanúsított a természettudományok és a technika iránt, érettségi szakdolgozata is technikai tárgyú volt, mert ugyanis ebben az időben a maturanduszoknak még szakirányú munkát is kellett beterjeszteniük. Kunc Adolf igen gondosan felszerelt fizikai szertárában sok egyéb mellett egy 8 cm átmérőjű lencsés távcső is volt, mely mellett az eget kémlelve sok időt töltött el a tanár mellett a diák derült estéken. Ez a fiatalkori élmény mély nyomot hagyott az érdeklődő ifjú lelkében. Gothard Jenő a középiskola után a bécsi műegyetemre (Polytechnische Hochschule) került. Tanulmányai során a csillagászat mellett főként optikát, valamint finommechanikát és elektrotechnikát hallgatott. Herénybe visszatérve, öccsével, GOTHARD SÁNDORral (1859-1938) karöltve egy fizikai laboratóriumot rendezett be, az ún. „Herényi Műcsarnokot”, ahol mindketten különféle fizikai eszközöket készítettek - kedvtelésből. 1879 nyarán Székesfehérváron országos iparkiállítás volt, ahol a két fivér is szerepelt kiállított eszközeivel. Itt ismerkedtek meg Konkoly Thege Miklóssal. A Gothard Jenő életművét ismertető írások egyértelműen Konkoly rábeszélő hatásának tudják be a „Herényi Astrophysicai Observatorium” alapítását 1881-ben. Bár ez az újabb kutatások fényében sem vitatható, de kétségtelen tény az is, hogy a diákköri indíttatás sem elhanyagolható tényező, mely utóbbi viszont kétségkívül Kunc 49
