Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Horváth Lóránt Ödön: Szombathely és a premontreiek
Mielőtt tudós és közéleti munkásságát ismertetném, úgy érzem először arról a művéről kell szólnom, amivel kapcsolatban ő is elmondhatta volna magáról: „Exegi monumentum, aere perennius!”. Ez pedig a gimnázium épülete, amelynél maradandóbbat nem alkothatott és adhatott volna Szombathelynek a Premontrei Rend és annak prelátusa. A jelenlegi gimnáziumban is márvány tábla hirdeti, hogy az Kuné Adolf prépostsága idején épült. Bár két évtizedig eltakarták, a 200 éves jubileumra újra láthatóvá tették, ahogy az elmúlt évben a bejárat felett lévő márvány reliefet is szent Norbert alakjával az ifjúság körében, Rumi Rajki István alkotását. Az 1894/95. évi Értesítőben Kárpáti Kelemen számol be a felavatási ünnepségről: „A főgimnázium történetének egyik legfényesebb eseményét képezi a dr. Kuuc Adolf prelátus és prépost kormányzása alatt a csornai Premontrei Kanonokok rendje által Vasvármegye törvényhatóságának és Szombathely rendezett tanácsú város hozzájárulásával épített új palotának felszentelési és megnyitó ünnepsége 1894. szeptember 18-án”. Igen, palotának nevezi a ma is imponáló épületet. A magyar kultúra ünnepén - ez a címe a beszámolónak - megjelent br. Eötvös Loránd vallás- és közoktatási miniszter, a megye és a város vezetői, a megáldást Hidasy Kornél püspök végezte. Az ünnepélyt Kunc Adolf nyitotta meg ezekkel a szavakkal: „Palotát emeltünk a tudománynak, de ez csak úgy lesz a tanítás és a nevelés valódi szentélye, hogyha a tanárok és a tanítványok együtt lelkesednek a legszebb eszmékért. Mivel azonban minden emberi törekvés hiú és céltalan, ha azt az Isten áldása nem kíséri, ezért mi elsősorban az Ég áldását kértük”. Majd e szavakkal mond köszönetét a megyéspüspöknek: „Legyen jutalma a mi őszinte hálánk, és ezen épület falai közt, majd a századokon át nevelkedő nemzedék soha ki nem haló vallásos érzülete!”. - Vajon mennyire valósult meg ezen óhaja, ha az elmúlt 40 évre gondolunk?! - A Kultuszminiszter is az Isten és a hazaszeretet templomának és az ország legkiválóbb gimnáziumának nevezte a szombathelyit. Buzdította az ifjúságot, hogy itt tudományt, vallást, és erkölcsöt tanuljon, mert ezek nélkül nincs boldogság e földön. Kőfalvi Vidor igazgató visszatekintett a város közművelődési intézményeire, az áldott emlékű Szily János püspökre, aki a líceum megalapítását indítványozta, majd a gimnázium kezdetére, amikor ferences atyák tanítottak. Köszönetét mondott Kunc prelátusnak „aki egyedül volt képes rendje tagjait rábírni arra, hogy a megélhetés nehéz napjaiban oly jelentékeny részt szakítsanak ki a rend közvagyonából, és tegyék le a hazai közművelődés oltárára”. Nem érzem feladatomnak Kunc Adolf természettudományos érdemeit méltatni, azt nálamnál szakértőbbek megteszik. Csupán annyit, hogy egyaránt volt elméleti és kísérletező tudós. Nem csupán a tankönyvekből tanított, ismerte korának természettudományát, kutatásait és eredményeit széles körben ismertetni akarta. „A világegyetem, a naprendszer, és a Föld keletkezése” című tanul-31
