Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Horváth Lóránt Ödön: Szombathely és a premontreiek
netét, amelyet bővebben Kárpáti Kelemen írt meg ezzel a címmel: „A Szombathelyi Királyi Katholikus Főgimnázium Története”. Benne olvashatjuk: „Iskolánknak ez a 100 éves múltja összefügg a Premontrei Renddel, amelynek tagjai 1808 óta itt tanítanak”. Elmondja, hogy az 1802-ben visszaállított Rendnek milyen nehézséget jelentett a szombathelyi és a keszthelyi, akkor még hatosztályos gimnázium fenntartása és tanárokkal való ellátása. Az eltörlés alatt elhanyagolt birtokok kevés jövedelme, a rendtagok hiánya pár éven keresztül lehetetlenné tették az iskolák átvételét. 1807-ben - így fejezi ki magát - „kezd az átvétel szele fujdogálni”. 1808. február 1-jétől már a Rend prelátusának kötelessége a gimnáziumban működő tanárokat fizetni. Buday Ágoston prelátus, a második a préposti székben a visszaállítás után, megveszi Batthyány gróf házát (a mai Széchenyi utca elején), amelybe a premontrei tanárok 1808 őszén be is költöznek. A tanév november hó 1-én kezdődött, Lents Ambrus igazgatóval együtt hat tagból álló tanári karral. Először gyakran változtak az igazgatók és a tanárok, de később a történész Árvay Gergely már 1833-43-ig egyfolytában állt a gimnázium élén. Nevével kapcsolatban jegyzem meg, hogy a kevés megmaradt értékeink között található az ő kéziratos könyve: V. Praepositurae S. Michaelis Archangeli de Csorna ab exordio Praepositurae usque ad annum 1820. 1821-42. évek történetét már Gyöngyösi Pál írta meg. Abban az időben sajátos helyzet volt a városban a felsőoktatás terén. Létezett a hat osztályos gimnázium és a két osztályos líceum. Thun Leo osztrák közoktatásügyi miniszter iskola-reformja következtében a két intézet egyesült: nyolc osztályos főgimnáziummá vált, első igazgatója Szenczy Imre premontrei kanonok, Szenczy Ferenc szombathelyi megyéspüspök testvére lett. Az Értesítőben megjelent tanulmány nemcsak a 100 év eseményeit foglalja össze, hanem a premontrei rend hatását is Vasvármegye és Szombathely életére: „Vasvármegye szellemi életében ezalatt fontos tényező volt a megye egyetlen gimnáziuma. Magyar szellemben nevelni az ifjúságot, fogékony leikébe hazaszeretetet önteni ez volt a szombathelyi premontrei tanári kar legfőbb törekvése. Nemcsak tanítottak, hanem neveltek is vallás-erkölcsi és hazafias szellemben”. A tanítás nyelve kezdetben latin volt, később lett magyar. 1840-ben a főigazgató kérdésére: lehetséges-e a magyar nyelvű tanítás, a tanári kar lelkes igennel felelt. A szabadságharc leverése után a németesítő törekvésnek is ellenálltak. „Sokszor hallottam - írja Horváth Dezső - Sztraka Gábortól, rendünk ősz szeniorától, aki az elnyomás e szomorú napjaiban intézetünk lelkes historiae professor-a volt, hogy ő a történelmet az első pár német szó után mindig magyarul prelegálta”. Talán ma, kisebbségek jogainak védelmében különösnek tűnik, akkor azonban érdemnek tüntették fel, hogy „a Szombathelyi Premontreiek egy évszázadon át lankadatlan szorgalommal buzgólkodtak a horvát, vend és német anyanyelvű diákok magyarosításán.” 28
