Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Csekő Árpád: A Foucault-ingakísérletről

Megtalálható ez minden fizikakönyvben. Legpontosabb alakja F = d (im) / dt, vagyis

az erő a mozgásmennyiségváltozás sebessége.

Sok szövegezésre egyértelműbbé válik gondolkozásunk, ha Eötvös előadási kézirata egyikének alábbi vektorábráját a következőképpen elemezzük. Az ábra mellett találhatók a sok jegyre elvégzett számításainak végeredményei. Azokra támaszkodva készült a jobb oldali magyarázó rajzom.

A nyugatról keletre forgó Földre illesztve az idézett vektorösszegzési ábra eredője y m M/P2 gravitációs „vonzerő”, ami valójában a Foucault-ingatest mozgásmennyiségváltozási sebessége az ugyancsak pontszerűnek feltételezett Földünk felé. Alakváltozás révén tapasztalhatjuk a két összetevőt. A két test nemcsak együtt marad, hanem együtt forog. Energia-kapcsolódásukra jó kiindulási egyenlet az erővektorok összegződése. Az egyenlet csillagászati mérésekkel igazolt eredővektornak egyenlőségét mutatja két olyan összetevő - vektor összegeként, amelyeket viszont tapasztalati mérésekkel, alakváltozásokból állapítottunk meg. Az mro)2 a Foucault-inga felfüggesztési helyén az anyagok részecskéinek tömörüléséből következtethető, hogy a vektor a forgástengelyre merőleges r sugár mentén befelé irányul. A Foucault-ingatest mg súlya nem az R sugármenti, hanem egy kissé eltér az Egyenlítő felé. Világossá válik az előbbiekből az, hogy még a legegyszerűbb megközelítésekben is a Földünk felületén lévő szilárd és folyékony tárgyak együttforgását, valamint a súlyát legalább két kölcsönhatással, a gravitációs kölcsönhatással és a rugalmas kölcsönhatással lehet csak értelmezni.

Mindehhez tudatosítandó még a testek egymásra hatásában a kölcsönösség. Sem az egyik, sem a másik kölcsönható test a munkavégző, hanem a két testből álló kölcsönható rendszer került külső energiaforrás terhére magasabb energiájú állapotba. Tehát pl. a Föld és a test centrális ütközéssel vagy szétsugárzódik, vagy keringőkké lesznek és az energiáik forgási energia alakjában tárolódik.

118