Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Fizika Vargha Magdolna: És mégis forog a Föld. A Foucault-inga története
Vargha Magdolna És mégis forog a Föld - A Foucault-inga története -1. Az előadás Különös kísérletnek lehettek tanúi 1851 márciusában a párizsi Pantheon látogatói. A görögkereszt alaprajzú épület központi terében, melyet egy óriási kupola zárt le, hosszú, vékony acélfonálon egy hatalmas fémgolyó lengett, egy gigantikus inga, melynek lengési síkja az idő múlásával lassan elfordult. Ennek követését az is megkönnyítette, hogy a fémgolyóra erősített tű az alatta lévő alacsony állványra hintett finom homokba belerajzolta a lengési sík mindenkori irányát. A kísérletet egy fiatal tudós vezette, Monsieur Foucault, aki III.Napoleon császár támogatásának, sőt kifejezett óhajának köszönhette, hogy ez az előadás létrejött. Az előadás olyan sikeres volt, hogy a kísérlet bemutatása után nem sokkal a császár Monsieur Foucault-t Becsületrenddel tüntette ki. Már maga az inga is elgondolkoztató látvány lehetett - 67 méteres acélsodronyon mozgó 28 kilogrammos bronzgolyó. De alighanem még ennél is izgalmasabb volt az, hogy a fiatal tudós előre kiszámolta, sőt be is jelölte a lengési sík helyét különböző időpontokban, és a kísérlet pontról-pontra megegyezett az előrejelzésekkel. Ez a különös sorsú épület, amely az 1791. évi nemzetgyűlési határozat értelmében lett Pantheon, a szabadságért küzdő franciák kegyhelye, (akkoriban néhány évre még templomi funkcióitól is megfosztották) s amely eredetileg a súlyos betegségbe esett XV. Lajos fogadalmi ajándékaként épült fel, Párizs védőszentjének Saint Genevieve-nek neve és oltalma alatt, most a nagybetűs Tudomány csarnoka lett. A kísérlet kezdetekor az ingát vékony kötél rögzítette szélső helyzetében. Monsieur Foucault elégette a kötelet, az óriási golyó hangtalanul indult el rögzített pályáján, 16 másodpercenként újrakezdve annak megtételét. Jöttek az emberek, kicsik és nagyok, férfiak és nők, tudósok és olyanok, akik a kísérlethez fűzött magyarázatból mit sem értettek. Jöttek és nézték, hogyan fordul el, nem is az inga - hiszen egy idő után már nem lehetett nehéz így látni - hanem alatta az oly sokáig rendíthetetlennek és biztonságosnak hitt közös lakhely: A Föld. 2. Előzmények Ilyen egyértelmű és azonnali siker ritkán jut ki tudósnak. A Becsületrenden és a közérdeklődésen túl ennek jele az is, hogy a párizsi akadémiának benyújtott közlemények között 1850-ben mindössze egy akadt, amely ingával foglalkozott, 1851-ben pedig 26! Foucault kísérletét szerte a világon - többek között Magyarországon is - megismételték. 104
