Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

A harmadik fogság valódi okai

mellett az egyetlen polgári párt, a kisgazdapárt. A katolikusok kénytelenek voltak a kisgazdapártot támogatni anélkül, hogy beleszólási joguk lett volna a pártvezetőség összeállításába. Mikor ez a párt 57,7 százalékos többséggel megnyerte a választásokat - orosz nyomásra és a gyenge pártvezetőség magatartása folytán - kénytelen volt a miniszteri tárcákat a marxistákkal ötven-ötven százalékban megosztani.

A moszkoviták ezt a kikényszerített politikai helyzetet szerették volna egyházpolitikai vonalon is kihasználni, főként az iskolai hitoktatás és az ifjúsági egyesületek megszüntetése és nem utolsó sorban a katolikus iskolák államosítása érdekében. Mindszenty bíborosnak három éven át sikerült ebben a kedvezőtlen politikai rendszerben, a heves támadások és rágalmazások közepette is megvédeni az egyesületeket, a hitoktatást és az iskolákat.18

1947 őszén azonban választási csalásokkal és visszaélésekkel, de főként az ellenzéki pártok erőszakos rendőrségi üldözésével létrehoztak egy olyan koalíciós kormányzatot, amellyel 1948. június 16-án meg tudták szavaztatni a katolikus iskolák államosítását. Ezzel azonban valóságos kultúrharc kezdődött. Mindszenty bíboros természetesen védekezett az utolsó pillanatig. Országos tiltakozást szervezett, amely során bebizonyosodott, hogy az államosítás a nép túlnyomó többségének akarata ellenére történik. Egyidejűleg ugyanezt sikerült megismertetnie a külföldi sajtóügynökségekkel is.19

Nem is kétséges, hogy az iskolákért folyó harc idején határozták el Budapesten és Moszkvában a bíboros mielőbbi elhallgattatását.

92