Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Előszó a második kiadáshoz

A könyvet olvasva betekintést nyerhetünk a vallásüldözés éveibe, a Boldogasszony Évébe, amely a XX. századi magyar egyháztörténelem egyik legkiemelkedőbb eseménye volt. Másfél év alatt milliók vették körül a bíborost és püspöktársait, hallgatták és követték szavukat. Ez nem politikai tüntetés volt, hanem száz és százezer imádkozó ember, az imádkozó Magyar Egyház.

A könyvből megtudhatjuk, hogy a szülők mennyire félve és aggodalommal néztek a gyermekek és fiatalok ateista világnézeti és erkölcsi nevelése elé.

Tanúi lehetünk, hogy az édesanya fiával együtt hogyan lépett a szenvedések útjára, amelyen nem volt megállás, de a gyermek is átélte és megszenvedte a szorongó édesanyai szív fájdalmát, mert tudta, mit jelent a 74 éves édesanyának egy letartóztatás. „Tisztában vagyok azzal, hogy az én idős édesanyám szívét és lelkét ennek a kegyetlenségnek a láttán, óriási fájdalmak marcangolják és járják át. Azt is tudom régóta, hogy egy napon ránehezednek majd ezek a nagy szenvedések édesanyámra. De arra kérem, tekintsen a Fájdalmas Szent Szűzre. Az ő szívét is a fájdalom éles tőrei járták át ott a keresztfa alatt. És én már régóta és minden nap imádkozom a Fájdalmas Anyához, hogy eszközöljön ki szent Fiánál az én jó anyám számára annyi kegyelmet, hogy az én elvesztésem miatt rárakódó nagy fájdalmat Isten akaratában megnyugodva tudja elviselni" - vallotta a bíboros.

Az édesanya a letartóztatást és a kirakatpert követően szívós küzdelemmel járt engedélyért hivatalról hivatalra, hogy börtönben sínylődő fiát meglátogathassa. A diktatúra őrei azonban mindent elkövettek annak érdekében, hogy látogatásait ellehetetlenítsék és fia sorsát illetően kétségek között hagyják. Az édesanya csehimindszenti otthonában együttérzett fiával,