Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)
A harmadik fogság valódi okai
Legyen bár világhírű márványsíremlékkel vagy tölgy és akác fej - fákkal tele ez a hely, együtt van itt szeretteink hamvai felett a három első szentély sűrített világa. A temető, a templom szószéke, a katolikus iskola tudást hirdető dobogós asztala és a nemzedék-sorok kiterebélyesedett családi együttese, amely szüntelen hirdeti az élők világának a sírok világából: késő unokák, el ne felejtsétek a megelőző nemzedékek üzenetét, ragaszkodjatok váraitokhoz! A világon hömpölyöghet akármilyen megáradt folyó, de szent örökké a templom, a katolikus iskola, a családi otthon, ezek küszöbén álljatok rendületlenül őrséget.15 A Mindszenty prímás által meghirdetett Mária-év kapcsán a vallási élet még nagyobb fellendülését tapasztaltuk meg. A magyar katolikusok Mária-tisztelete visszanyúlik Szent István királyig, aki 1038. augusztus 15-én felajánlotta országát és a pápától kapott koronáját a Boldogságos Szent Szűznek. Azóta a magyarok Máriát a Magyarok Nagyasszonyának nevezik, amelyről minden év augusztus 15-én megemlékeznek. Mindszenty bíboros 1947. augusztus 15-én Esztergomban, a püspöki kar és hatvanezer zarándok jelenlétében meghirdette és megnyitotta a Boldogasszony-évet, amelynek keretében heti rendszerességgel tartottak Mária-napokat az egész ország területén. Csongrádon hetvenezer zarándok gyűlt össze, szeptember 8-án Szombathelyen százezer, szeptember 20-án Egerben pedig százhúszezer hívő vett részt Mindszenty prímás szentmiséjén és hallgatta meg szentbeszédét. A Magyar Kurír tudósítása szerint az augusztus 15-i és a szeptember 8-i Mária-ünnepeken hárommillió zarándok kereste fel az ország Mária-kegyhelyeit. Szeptember 14-én a prímás gyalogos zarándoklatot vezetett Máriaremetére, amelyen százezer budapesti férfi vett részt. Október 4. és 7. között tartották a budapesti Mária-kong-