Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

A második fogság

takombaszerű, sötét helyiségében. Különös szentelés! Fogoly volt a szentelő, foglyok voltak a szentelendők. A tíz kispapnak volt egy gyertyája, egy karingje és egy miseruhája, de mindegyikre jutott külön fegyveres fogházőr. A szentelésen ott volt a törvényszék derék, hívő elnöke. Kívüle részt vett tizenhat fogoly pap és húsz-huszonöt világi fogoly. - Történt pedig ez a szentelés az egyház nagy szabadságvédőjének, Szent Ambrus püspök ünnepén, 1944. december 7-én. - Abban a tudatban fogtam a szentelés fölséges szertartásához, hogy ez nem fejeződhetik be, mert jöhet az ipari vidéken gyakori repülőtámadás, a közeli megszálló hadsereg és a beígért rabszállító autó, amely a szentelőt is, és a szentelendőket is, a résztvevők egy részét is - amint ezt jelezték is - a komáromi Csillag-erődbe vagy Kőhida fegyintézetébe szállítja. - Isten úgy akarta, hogy a három akadály egyike se akkor, hanem később következzék be." (Lásd M. O. I. 206-207.)

5. Sopronkőhidára történt átszállításukról is megemlékezett Mindszenty később egyik beszédében: „Amikor Kőhidára érkeztünk huszonhat papommal úgy karácsony tövében és elfelejtettek negyvennyolc órára élelmezni bennünket, a fegyőrök feleségei és leányai először megsirattak bennünket, aztán vékony készletüket elkezdték hordani. Es jutott nekünk, de jutott a kísérő csendőröknek is, mert azok tarsolyában sem ennivaló, hanem nekünk szánt lövedékek puffadoztak." (Lásd M. O. I. 87.)

— 73