Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Az édesanya öröme

amikor azt kérdezte tőlük, hogy meg vannak-e elégedve, alig fogytak ki a hálálkodásból. Őszintén örült a hálás szavaknak és annak is, hogy minden lakásban rendet és tisztaságot talált. Miután minden végignézett, felém fordult, és megjegyezte:- Sok pénzbe került ez a ház, de érdemes volt áldozatot hozni ezekért a rendes és szorgalmas emberekért.

Látni akarta az állatokat is, ezért végigmentünk az istállón, megnézte az anyadisznókat és a malacokat, aztán bepillantott a baromfiudvarba is. Mindennel nagyon elégedett volt. Még a pajtában lévő mezőgazdasági gépeket is megnézte, aztán megjegyezte:- Sokba kerültek ezek a gépek, de ez is így van rendjén, mivel megkönnyítik a munkásemberek életét.

A kocsi a majorból kivitt bennünket a mezőre. Megnéztük a gabonaföldeket. Mindszenty édesanyja dicsérte a munkások szorgalmát, a majoros gazda hozzáértését, akitől közben azt is megérdeklődte, milyen termés várható. Hazafelé jövet így szólt:- Szép és értékes gazdasága van a fiamnak, dehát szüksége is van rá. Másképp hogyan tudná fedezni a rengeteg kiadást? Az újság kiadása és az építkezések sok pénzt felemésztenek. Aztán a diákokat és a szegényeket is támogatni kell. Legutóbb például az aggmenhely került elég sokba. A gondnoknő mondta, hogy a házat a fiamról akarták elnevezni, de ő nem engedte.

Kis szünet után hozzátette:- Látja, tisztelendő, ennek örülök. Szeretek Egerszegre jönni. Boldog vagyok, amikor látom, hogy a fiam munkájának és áldozatának megvan a gyümölcse. Volt egy időszak, amikor arra gondoltam - amiben a két nagycsaládos leányom is remény— 47