Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Első látogatásom Mindszenten

Miután leérettségiztem, felvettek a szombathelyi szeminári­umba. Ősszel a megyéspüspök a budapesti Központi Papneve­lő Intézetbe küldött, hogy a Pázmány egyetem teológiai karán végezzem tanulmányaimat. Az első egyetemi év végén, a nyári szünidő alatt két hetet töltöttem Mindszenten, Mindszenty bí­boros szülőfalujában. Géfin Gyulával, az egyházmegyei szemi­nárium vicerektorával voltam a helybeli plébános vendége. Géfin pár évvel azelőtt írta meg egyházmegyénk történetét, és ezekben az években a következő könyvéhez, a papi névtárhoz gyűjtötte az anyagot. Mivel tudta, hogy Mindszenty édesanyja annak idején fia taníttatásában és pályaválasztásában is jelen­tős szerepet játszott, szerette volna a rá vonatkozó feljegyzéseit az édesanyától hallott adatokkal is kiegészíteni. Leginkább Mindszenty 1919-es fogságáról szeretett volna részleteket megtudni, amelynek utolsó hónapjait rendőri felügyelet mel­lett, szülőfalujában töltötte. A plébánián - különösen étkezések alatt - többször is beszél­gettünk a falu szülöttéről, Mindszenty plébánosról és család­járól. Ott hallottam, hogy a szülők korán árvaságra jutottak. Amikor 1890-ben házasságot kötöttek, az édesapa huszonhat, az édesanya pedig csak tizenhat éves volt. A kettőjük öröksé­géből álló mintegy tizenöt holdas gazdaságukat a házasság­­kötés után egyedül kellett vezetniük. Az önálló gazdálkodás nem volt könnyű feladat, de közös igyekezettel és szorgalom­mal hamar sikerült legyőzniük a kezdeti nehézségeket, sőt fo­kozatosan gyarapították is az örökölt vagyont. A fiatal család­anya szorgalmasan végezte a házimunkát és nevelte hat gyer­meküket, sőt a férjének is segített a nehéz mezei munkában. Bátran állíthatjuk, hogy már házasságuk első éveitől kezdve ő volt a család „tengelye". Mindszenty bíboros jellemezte édes­29 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom