Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Pápai megnyilatkozások

Nem tudjuk magunkat visszatartani attól, hogy ezeket a gyászos eseményeket, amelyek nemcsak minden katolikus embert, hanem minden civilizált népet is szomorúsággal és felháborodással töltenek el, hivatás tudatunk parancsszavára meg ne sirassuk és el ne ítéljük. Azoknak, akiknek a parancsára e szörnyű gaztetteket elkövették, be kell látniuk végre, hogy a népek jogos szabadságát nem lehet vérontással elfojtani.

Mi pedig, akik mindenki iránt atyai lélekkel viseltetünk, ünnepélyesen kijelentjük, hogy soha nem engedhető meg semmilyen erőszak, semmilyen öldöklés, amelyet bármely fél jogtalanul alkalmaz, és minden népet és társadalmi osztályt olyan békére buzdítunk, amely az igazságosságra, a szabadságra, a szeretetre épül és ezekben növekszik.

Amit pedig „az Úr Káinnak mondott: [... ] »Fivéred vére hozzám kiált a földről«", ma is igaz; s éppen ezért a magyar nemzet kiömlő vére Istenhez kiált, aki - igazságos bíró lévén - ha a magánszemélyeket bűneik miatt csak haláluk után bünteti is meg, az olyan népek vezetőit, amelyek jogtalanul támadnak másokra, a történelem tanúsága szerint államaikkal együtt időnként már ebben a halandó életben is sújtja.

Indítsa meg tehát, könyörgünk alázatos hangon, irgalmas Megváltónk mindazok szívét, akiknek döntésétől a dolgok kimenetele függ, hogy végre befejeződjék a jogtalanság, megszűnjék minden erőszak, s az összes nép egymással megbékélve kellemes nyugalomban és helyes rendben éljen.

Ugyanakkor viszont, különösen azok számára, akiket ebben a gyászos helyzetben szerencsétlenül meggyilkoltak, az örök világosságot és az Égben való örökös nyugalmat kérjük az irgalmas Istentől; és azt kívánjuk, hogy minden keresztény ebből a célból is csatlakozzék hozzánk a könyörgésben.

283