Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Levél a bíboros édesanyjához

sem volt hajlandó önként velük menni, amikor egy őrszem lé­pett be a terembe. Ez azt jelentette a parancsnoknak, hogy egy orosz katonai autó állt meg a ház bejárata előtt. Erre valameny­­nyien az ablakhoz futottak, hogy szemügyre vegyék a katonai autót és utasát. A katonai gépkocsiból Horváth János, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal elnöke szállt ki, aki azonnal és sietve a prímás úrhoz vezettette magát. Amikor találkoztak, minden bevezetés nélkül felszólította, hogy az őrséggel együtt azonnal hagyja el a házat. Őeminenciája persze Horváth előtt is kijelentette, hogy nem hajlandó elhagyni a házat és erélyesen tiltakozott a jogtalan és felelőtlen intézkedés ellen. Horváth János, aki ettől kezdve nem tudta elrejteni félelmét és izgalmát, parancsoló hangot kezdett használni és azzal fenyegette meg a bíboros urat, hogy erőszakkal is végrehajtatja a felülről kapott parancsot. Ebben azonban megakadályozta egy váratlan fordulat. A környék lakosságát felriasztotta az orosz katonai gépkocsi, és amikor a férfiak látták, hogy az az Almássy-kastély felé tart, ahol a prímás urat internálták, megindultak ők is kapákkal, villákkal és egyéb szerszámaikkal, hogy megmentsék őemi­nenciáját. Miközben Horváth bent tárgyalt a prímás úrral, kör­befogták a kastélyt és hangos jelszavakat ismételve követelték a bíboros úr szabadon bocsátását. Amikor Horváthot figyel­meztették, hogy nagy tömeg gyűlt össze a ház körül és erről az ablakon keresztül maga is meggyőződött, lerohant a kato­nai gépkocsihoz és amilyen gyorsan csak tehette, elhagyta Fel­­sőpetényt. Természetesen az ÁVH-s parancsnoknak is inába szállt a bá­torsága és ettől kezdve csak azon igyekezett, hogyan ment­hetné meg a saját és emberei életét. Míg a tömeg lent hangosan — 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom