Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Levél a bíboros édesanyjához

J jelen voltál gondolatainkban és imádságunkban, az isteni segítség zá­logaként, szívünk kiáradó szeretetével küldjük apostoli áldásunkat, kiterjesztvén azt a többi püspökre, papra és az összes hívőre, különö­sen azokra, akiket a jelen súlyos megpróbáltatásai sújtanak XII. Piusz pápa Sok kedves és figyelemre méltó epizód is lejátszódott tegnap itt a budai házban. Még ebéd előtt lementem Bodonékhoz, hogy körülnézzek a konyhában. Persze az éléskamrát teljesen üresen találtam. Bodonné említette, hogy egy kacsát tartoga­tott a prímás úr hazaérkezésére s azt már tegnapelőtt megsü­tötte. Nyomban telefonáltam a bécsi karitásznak, hogy küldje­nek élelmiszert a prímási palotába. A délután közepén érkezett egy kisebb teherautón a kért élelmiszer, melyet a bécsi pékek ajándékoztak a bíboros úrnak. Háromtagú küldöttségük arra kért, vigyem be hozzá őket soron kívül fogadásra. Amikor a bíboros úr megköszönte a szíves „alamizsnát", az egyik közü­lük megjegyezte:- Mi nem alamizsnát hoztunk. Mi vissza akarjuk fizetni a magyaroknak anyagiakban azt, amit ők szellemiekben adtak a világnak. Sajnos, az élelmiszer nem maradt itt a házban, mert amint most reggel Bodonné mondta - őeminenciája tovább ajándé­kozott mindent a karitásznak. Tegnap este a kihallgatások után őeminenciájával négyszem­közt beszélgettünk három órán át. Azt gondolom, leginkább az érdekli Borbála nénit, amit arról tudtam meg, hogyan sza­badult ki október 30-án délután ÁVH-s őrei kezéből. Október 23-án a bíboros úr is értesült a rádióból az ifjúság tüntetéséről. De másnap őrei elvették a rádióját és a két napi­'—- 229 —J

Next

/
Oldalképek
Tartalom