Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Levél a bíboros édesanyjához

Ebből azonnal arra következtettem, hogy Borbála néni tájé­koztatta a prímás urat menekülésemről és arról is, hogyan dol­goztunk együtt annakidején a látogatási engedélyekért. Ezt köszönöm és kérem, engedje meg, hogy itt megemlíthessem, tegnap este a vacsora alatt én is több epizódot előadtam azok­ból a régi időkből. Őeminenciáját különösen meghatotta, amit a mindszenti Jézus Szíve szoborról mondtam és nagyon él­vezte, ahogyan felelevenítettem többek közt az 1952-es repü­­lőutunkat. A prímás úr, amikor tegnap megérkeztem, arra kért, marad­jak itt a közelében és segítsek a külföldről érkező látogatók fo­gadásánál. Tegnap este fél hatig folytak a kihallgatások. Itt voltak a forradalmi kormány küldöttei: Tildy Zoltán állammi­niszter és Maiéter Pál, a honvédelmi miniszter helyettese. A kormány egy küldöttje este későn részletesen beszámolt a bí­boros úrnak az oroszokkal folytatott délutáni tárgyalásokról is. Megígérték, hogy elhagyják az országot, hozzájárulnak a szabad választásokhoz és az ellen se emelnek kifogást, hogy az ország semleges legyen. A Prímás úr a jó hírekre a kormány­nak azt üzente vissza, hogy a bolsevistáknak nem szabad könnyelműen hinni és azért az ENSZ-nél tegyenek gyors lépé­seket. Úgy látszik, hogy a kormány több tagja sem hisz az orosz ígéreteknek, amire a futár utolsó mondatából lehet kö­vetkeztetni, aki Tildy megbízásából a jó hírekhez hozzátette:- Ezek a szovjet emberek azonban vadak, lelkiismeretlenek, becstelenek és azért nem bízhatunk feltétlenül ígéreteikben. Kedves Borbála néni! Amint ebből tetszik látni, a helyzet egyelőre bizonytalan. Ezért is bízott meg őeminenciája a levél megírásával, hogy erről hitelesen tájékoztassam. Főként azért térek ki ennyire részletesen a politikai helyzet ismertetésére, — 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom