Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

A „megegyezés"

Ha már nem korábban választottuk a harc helyett a megbékélés útját, legalább most szeretném segíteni a béke ügyét. Ma már látom, hogy a problémákat csak az egyik oldalról szemléltük és nem igye­keztünk a magyar demokrácia problémáit megérteni. Szeretném, ha a püspöki kar a kormány felé megbeszélést kezdemé­nyezne. Szeretnék magam is segíteni. Ahogy január 29-én az Igaz­ságügyminiszter Urnák írtam, az állam és az Egyház közt a komoly és igazságos megegyezést mindaddig időszerűnek és sürgősnek tar­tom, amíg az létre nem jön. Én már most szeretném a tőlem csak le­hetséges módon elősegíteni az állam és az Egyház megbékélését. Jelen levelemet megküldöm az egri érsek úrnak is. Fogadja Excel­­lenciád őszinte tiszteletadásomat. Mindszenty József A főpásztorok ezzel a második hamisított Mindszenty-üze­­nettel31949. február 18-án foglalkoztak és leszögezték, hogy a kormánnyal csak az Apostoli Szentszék engedélyével tárgyal­hatnak. A kommunisták természetesen nem számíthattak arra, hogy a Mindszenty-per után a Vatikán szóba áll velük, ezért nyúltak egy év múlva olyan erőszakos eszközhöz, mint a szer­zetesrendek nyílt és durva üldözése, amellyel tárgyalóasztal­hoz kényszeríthették a püspököket. Persze a közben elmúlt egy év alatt sem szünetelt az egyház­üldözés. Több vallásellenes intézkedés született, köztük az egyik a kötelező hitoktatás felszámolása volt. Ezt annak elle­nére hajtották végre, hogy egy évvel korábban, az iskolák ál­lamosításakor törvényben biztosították minden alsó- és közép­fokú tanintézetben a kötelező hitoktatást. A katolikus taninté­zetek elleni támadásaik idején Mindszenty prímás többször is utalt arra, hogy a marxisták azért törekednek a egyházi iskolák 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom