Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Elvesztettem az egyetlen fiamat

helyzetben visszahívja Mindszentyt a magyar Egyház éléről. Egy magyar jezsuitát küldtek követül, aki karácsonykor érkezett meg Rómába. Még szinte ki sem pihente az utazás fáradalmait, amikor 1948. december 26-án este szűk baráti körben értesült arról, hogy a budapesti kormány letartóztatta Mindszenty bíboros prímást. A hír észrevehetően meglepte, és zavarában a következő kijelentést tette: „Az ostobák most művelték ezt, amikor én éppen megérkeztem Rómába!”

Nem is kétséges, hogy az elhamarkodott intézkedés mögött a következő bolsevista szándék húzódott meg: kiiktatni a tárgyalásokból a bíborost, és nélküle, sőt „beismerő" vallomásaival a kezükben tárgyalni a Szentszékkel. Nyilván az előre kidolgozott, félrevezetésre szánt taktikához igazodott a belügyminisztérium, amikor december 29-én kiadta a nyomozás eredményét. Eszerint a magyar prímás köztársaság ellenes összeesküvést szervezett, idegen államok javára kémkedett és valutáris visszaéléseket követett el. A jelentés úgy végződött, hogy „Mindszenti/ József esztergomi érsek az eléje tárt terhelő adatok súlya alatt beismerő vallomást tett."1

Rómában persze átláttak a szinte gyerekes kommunista terven és XII. Piusz pápa intézkedésére a magyar haladó katolikusok követével nem a prímás leváltásáról, hanem egy 1949. január 2-án keltezett pápai levél továbbításáról tárgyaltak, amelyben a Szentatya megtiltotta a magyar püspököknek, hogy a kommunisták ajánlatára tárgyalásokat kezdjenek velük. Arról a kommunista ajánlatról pedig, hogy a Szentszékkel is szeretnének megegyezést kötni, az Osservatore Romano 1949. január 4-én a következő vatikáni nyilatkozatot tette közzé:

148