Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
NEGYEDIK RÉSZ. I. Fej. Az imáról s főkép annak szükségességéről - VIII, Fej. Hogyan kell imádkozni
449 Urunk:1) „Imádkozván sokat ne beszéljetek, mint a pogánvok : mert azt vélik, hogy sok beszedőkért hallgattatnak meg. Ne legyetek tehát hasonlók hozzájuk; mert a ti Atyátok tudja, mire van szükségtek, mielőtt kérnétek őt.“ Ámbár pedig a sok beszédüséget tiltja, mindazáltal a hosszas imákat, melyek a lélek égő és tartós áhítatából fakadnak, nemcsak nem kárhoztatja, sőt saját példájával is buzdít bennünket ezen imára, úgymint, ki nemcsak éjeket töltött imádságban, hanem ugyanazon szavakat háromszor ismételte.2) Annyi azonban áll, hogy a szavak puszta hangoztatása Istent meg nem indítja. V. A képmutatók imáit megveti as Ur. A képmutatók sem imádkoznak lélekből, kiknek példájától visszariaszt bennünket Krisztus Urunk, midőn mondja:3) „És mikor imádkoztok, ne legyetek, mint a képmutatók, kik a zsinagógákban és az utczák szegletein állva szeretnek imádkozni, hogy láttassanak az emberektől. Bizony mondom nektek, elvették jutalmukat. Te pedig, mikor imádkozol, menj be kamarádba és ajtóbetéve imádd Atyádat a rcjtekben; és Atyád, ki lát a rejtőkben, megfizet neked.“ A kamara, melyről itt szó van, az ember szivét jelenti; melybe nem elég belépni, hanem szükséges azt be is zárni, hogy kívülről a lélekbe ne nyomuljon és ne folyjon valami, a mi az ima tisztaságát megzavarhatja; mert a mennyei Atya. ki mindenkinek érzelmét és titkos gondolatait látja, az imádkozó kérelmét akkor teljesiti. VI. Ha kérésünk azonnal nem teljesül, azért az áhitat eme gyakorlatával nem kell felhagynunk. Az imához továbbá szükséges az állhatatosság, a melynek hogy mily nagy hatása van. Isten ama biró példájával bizonyítja,4) ki, ámbár sem az Istent nem félte, sem az embereket nem tisztelte, az özvegy állhatatossága és türelme által meggyőzéivé annak kérését teljesítette. Tehát állhatatosan kell Istent kérni és nem kell követni azokat, kik egyszer-kétszer imádkozván, ha meg nem nyerik, a mit kérnek, az imában kifáradnak: mert ezen kötelességben nincs helye a kifáradásnak, mint Krisz- *) *) Mát. 6, 7. 8. a) Mát. 2tí. 3) Mát. tí, 5. ti. 4) Luk. 18, 2. és köv. 2 9
