Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
NEGYEDIK RÉSZ. I. Fej. Az imáról s főkép annak szükségességéről - XVI. Fej. A hetedik kérésről
524 parancsolta a jóságos Atya, hogy kérjük a gonosztól való megszabadulást, hogy épen abban, — a mit parancsolt, — bírjuk a megnyerés reményét is. Sok példa van erre nézve a szentirásban, hogy, a kik okokkal nem bírhatok reményre, a példák sokasága által kényszerittetnek arra. Ábrahám, Jákob, Lóth, József, Dávid, mint az isteni jóság világos tanúi állanak szemeink előtt. Az uj szövetségi szén tárás oly sokakat számlál elő, kik a legnagyobb veszélyekből az áhitatos ima ereje által menekültek ki. hogy a példák megemlítése fölösleges. Elégséges nekünk a próféta ama mondása, mely a leggyengébbet is megerősítheti :') „Az igazak, — úgymond — kiáltottak és az Ur meghallgatta őket és minden' szorongásukból kiszabadította őket.“ VI. Mit jelent ezen szó „gonosz“ és mi az értelme ezen kérésnek? Következik e kérés értelme és tartalma, hogy a hívek megértsék, mikép mi itt épen nem azt kérjük, hogy minden gonosztól megszabaduljunk. Mert vannak, a miket közönségesen roszszaknak tartanak, noha hasznosak azoknak, kik azokat elszenvedik ; mint „amaz ösztön“, mely az apostolnak adatott,2) hogy Isten kegyelmének segítségével „az erő az erőtlenségben fejlődjék ki“. Ezek, ha hatásuk ismeretes, legnagyobb gyönyörrel töltik el a jámborokat, nemhogy azok eltávolítását kérnék Istentől. Tehát csak azt kérjük, hogy azon rosszaktól szabaduljunk meg, melyek a léleknek semmi hasznára sem lehetnek; a többitől ne, csakhogy valamely üdvös hasznuk legyen. VII. Hány és mily neme van a gonosznak, melyektől megszabadulni kívánunk ? E szónak az a jelentése, hogy a bűntől megszabadulván, a kísértésnek veszélyétől is, a belső és külső rossztól megmeneküljünk; hogy viz-, tűz- és villámtól mentek legyünk; a jég vetéseinknek ne ártson ; az élelmiszerek drágasága-, forradalmakés háborúk által ne sanyargattassunk; kérjük az Istent, hogy távolítsa el tőlünk a betegségeket, döghalált és pusztítást; hogy mentsen meg bennünket a bilincsek-, börtön-, száműzetéstől és árulástól, elleneink kelepczéjétől s egyéb rossztól, a melyek az ■) Zsolt. 33, 18. 2) Kor. II. 12, 7. 9.
