Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
NEGYEDIK RÉSZ. I. Fej. Az imáról s főkép annak szükségességéről - XII. Fej. A harmadik kérésről
48 8 meg önmagát;“ í'ökép mivel tudjuk, hogy sokkal jobb azt kívánni, a mi helyes és igazságos, mint elérni azt, a ini az észszel, az erénynyel, Isten törvényeivel ellenkezik. És valóban rosszabb helyzetben van az, a ki eljut ahhoz, a mit vaktában és a testiség ösztönéből megkívánt, mint az, a ki meg nem nyeri azt, a mi után, mint helyes dolog után sóvárgott. XVI. Azokat sem kell kérni Istentől, a mik a jámborsághoz nem tartoznak. De nemcsak azt kérjük, hogy ne adja meg Isten, a mit magunk szántából kívánunk, midőn kívánságunk nyilván rossz : hanem, hogy azt se adja meg, a mit a világosság angyalának képébe öltözött ördög tanácsa- és sugallatából néha mint jót kérünk. Egészen helyesnek és szeretettel teljesnek látszik az apostolok fejedelmének1) ama buzgalma, melylyel az Urat a halálra menés szándékáról lebeszélni igyekezett: s mégis keményen megdorgáló őt az Ur, mivel emberi érzelmektől s nem isteni bölcseségtől vezéreltetett. Mi lehetett volna az Urra nézve látszólag szeretettel teljesebb ama kívánságnál, melylyel a szent férfiak, Jakab2) és János, a vendégszeretetet még mesterüktől is megtagadó szamaraikra neheztelve, hozzája fordultak, hogy ama kemény sziviieket és emberteleneket égi tűzzel veszítse el? De Krisztus Urunk megfeddette őket, mondván: „Nem tudjátok, minő leiknek vagytok? Az ember fia nem jött lelkeket veszteni, hanem üdvözíteni.“8) XVII. Midőn kérésünkkel Istenhez fordulunk a természet föntartására szükségesek megadásáért, főkép úgy kell azokat kérni, hogy csak úgy nyerjük cl azokat, ha Isten is akarja. Nemcsak akkor kell pedig kérnünk Istent, hogy legyen meg az ő akarata, midőn, a mit kívánunk, rossz, vagy rossznak látszik; hanem akkor is, midőn tettleg nem rossz, úgymint; mikor az akarat a természet amaz első hajlamát követi, hogy kívánja azokat, mik a természet föntartására szolgálnak és visszautasítja, a mik azzal ellenkezőknek látszanak. Azért, midőn ilyesmit kérni akarunk, mondjuk lólekből: „legyen e te akaratod!“ *) Mát. 16, 22 és k. 2) Luk. 9, 54. 8) Ugyanott 55. 56. 31* 1
