Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
HARMADIK RÉSZ. I. Fej. Istennek a tízparancsolatban foglalt parancsairól - Vili. Fej. A hetedik parancsról
396 szellemi törvény, mely a szívre mint a gondolat és szándék forrására tekint. „Mert a szívből erednek a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok“; úgy mond az Ur szent Máténál.1) VII Miből Ítélhetjük meg főlcép a lopás súlyos voltát ? Mily súlyos bűn a lopás, eléggé mutatja maga a természet és józan ész: mert ellenkezik az igazsággal, mely mindenkinek megadja a magáét. Mert a javak ama felosztásának és kijelölésének. melyet kezdet óta a nemzetek törvénye megállapított és az isteni s emberi törvény is megerősített, érvényesnek kell lennie, hacsak az emberi társadalmat felforgatni nem akarjuk, hogy kiki bírja azt, a mihez jogosan jutott. Mert, mint az apostol mondja:2) „Sem a tolvajok, sem a fösvények, sem a ragadozók nem fogják bírni az Isten országát“. Azontúl e gonoszság ártalmásságát és iszonyuságát az azt kisérő számos következmények is mutatják. Mert belőle sokszor másokról vakmerő és meggondolatlan ítéletek származnak, gyűlölködések, ellenségeskedések s néha az ártatlanok legkegyetlenebb kárhoztatása következik. Vili. Az ellopott dolgot szükségképen vissza kell téríteni Mit mondjunk azon kötelességről, melyet Isten mindenkinek megparancsol azért, hogy eleget tegyen annak, a kitől valamit elvett? „Mert. a bűn meg nem bocsáttatik, úgymond szent Ágoston.2) ha az elvitt jószág vissza nem adatik“. Mily nehézséggel jár ezen visszatérítés, midőn valaki megszokta idegen jószágból gazdagodni, azonkívül, hogy mindenki mind mások példájából, mind saját tapasztalásából megítélheti, kitetszik Habakuk próféta tanúságából :4) „.Jaj annak, ki sokasitja azt, a mi nem övé: és meddig? csak sűrű sarat gyűjt magára“. Az idegen javak bírását sűrű sárnak nevezi, melyből csak nehezen tudnak az emberek kivergődni s kibontakozni. A lopásnak pedig annyi neme van, hogy azokat elsorolni igen nehéz. Azért elég legyen e kettőről, a lopás és rablásról szólanunk, melyekre mindazok, mint főre vonatkoznak, a mikről még szólni fogunk. Azért a plébánosok minden gondjukat és törekvésüket arra irányozzák. l) Mát. 15, 19. 2) I. Kor. 6. 10. 8) Sz. Ágost. 153. lev. 6. f. *) Hab. 2, 6.
