Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

HARMADIK RÉSZ. I. Fej. Istennek a tízparancsolatban foglalt parancsairól - III. Fej. A második parancsról

342 által mindannyinak lényege és súlya, azokban látszik összponto­sulni. a melyekről ezennel szó lesz. Tehát először dicsérjük az Istent, midőn őt mindenki előtt bátran Istenünknek és Urunknak valljuk és Krisztust üdvünk szerzőjének ismerjük és hirdetjük is. Továbbá midőn Isten igéjét, melylyel az ő akaratát hirdetik, szentül és szorgalmasan hallgatjuk, róla folytonosan elmélkedünk, azt szorgalmatosan tanuljuk vagy olvasás vagy hallgatás által, amint kinek-kinek személye vagy tiszte azt magával hozza s megengedi. Továbbá becsüljük és tiszteljük Isten nevét, midőn kötelességből és áhítatból Isten dicséretét zengjük és neki mindenekért, a jókért, mint a rosszakért benső hálát adunk. Mert igy szól a próféta:1) „Áldjad én lelkem az Urat és ne feledd el semmi adományát“. És előttünk van Dávidnak igen sok zsoltára, melyekben Isten iránti kiváló áhítattal igen szépen énekli az ő isteni dicséreteit. Előttünk a béketürés ama csodálandó példája Jób, ki jóllehet igen nagy és iszonyú nyomorba esett, mindazáltal Istent csiiggedetlen és törhetlen lélekkel dicsérni soha meg nem szűnt, Azért mi is. midőn lelki és testi kínok gyötörnek bennünket, midőn nyomorok és viszontagságoktól szorongattadunk, azonnal minden törekvésünket és lelki erőnket Isten dicséretére fordítsuk, Jobbal mondván :2) „Áldassék az Ur neve“. T7. Hogyan teljesíthetjük e parancsot még máskép is ? Nem kevésbbó tiszteljük Isten nevét, ha az ő segítségét bizalommal kérjük, hogy vagy szabadítson meg bennünket a bajoktól, vagy azok elviselésére állhatatosságot és erőt adjon. Mert ezt kívánja az Ur, mondván:3) „Hijj segítségül engem a szorongatás napján és megmentelek és tisztelni fogsz engem“: ily segítségül hívásnak sok más helyen is, főleg pedig a 16., 43. és 118-ik zsoltárban kitűnő példáit találjuk. Azonkívül tiszteletet tanúsítunk Isten neve iránt, midőn az igazság meg­erősítése végett Istenre hivatkozunk; e mód a fönebbiektől igen különbözik. Mert, a miket fönebb elszámláltunk, saját természe­tüknél fogva oly jók és kívánatosak, hogy az emberre nézve semmi boldogítóid), semmi kívánatosabb nem lehet, mint ha azok serény teljesítésében magát éjjel nappal gyakorolja. „Áldom ‘) Zsolt. 2, 2. 3) Job. 1, 21. 3) Zsolt. 49, 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom