Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - VII. Fej. Az egyházi rend szentségéről
292 szóltunk, törvényszerű ut nyílik a nagyobb és szent rendekre való felemeltetóshez. Ezek első fokán az alszerpap áll: kinek kötelessége, mint már neve mutatja, a szerpapnak az oltárnál szolgálni; ugyanis a sz. miseáldozathoz szükséges, szent ruhákat, edényeket, kenyeret és bort neki kell előkészítenie. Ma a püspöknek és áldozópapnak vizet nyújt, mikor kezét mossa a sz. misében. A sz. leczkót is, a mit régente a szerpap tett, az alszerpap olvassa és tanúként szolgál a mise alatt és vigyáz, nehogy valaki a miséző papot zavarja. Ezeket, a mik az alszerpapnak tisztéhez tartoznak, azon ünnepélyes szertartásokból lehet megérteni, melyek fölszenteltetésében előfordulnak. A püspök ugyanis mindenekelőtt figyelmezteti az ezen rendhez kötött örökös ömuegtartóztatási törvényre s kijelenti, hogy senki az alszerpapság rendére nem bocsátható, hacsak ezen kötelezettséget önkényt el nem fogadja : azután, a litánia ünnepélyes elmondása után, előszámlálja s megmagyarázza az alszerpapnak kötelmeit és tisztjét. Ezek végeztével mindenik fölszentelendő a püspöktől a kelyhet s a szentelt tányérkát kapja, a főesperestől pedig, hogy tudja, hogy ő a szerpapnak hivatalában segédje, a borral és vízzel telt edénykéket a medenczével és kendővel együtt a kezek megtörlésóre ; miközben a püspök ezeket mondja: „Lássátok, mily tisztség ruháztatik rátok: azért intlek titeket, hogy úgy viseljétek magatokat. hogy Istennek tetszhessetek“. Ehhez járulnak még más imák. Végre, miután a püspök az alszerpapot a szent öltönyökkel földiszité, melyek inindenikénél különös igék és szertartások használtatnak, átadja neki a sz. leczkók könyvét igy szólván: „Vedd a sz. leczkék könyvét s legyen hatalmad azokat az Isten sz. egyházában fölolvasni mind az élőkért, mind a holtakért“. XX. Mi a szerpap tiszte Y A szent rendek második fokán a szerpap áll, kinek tiszte szélesebb körű és mindenkor szentebbnek tartatott; mert az ő kötelessége a püspököt folyton követni, a beszéd alatt mellette állani s őt vagy az áldozópapot, midőn miséz vagy más szentségeket kiszolgáltat, segíteni és a szent miseáldozat alatt az evangéliumot fölolvasni. Eégente pedig gyakran figyelmeztette a híveket, hogy a misére vigyázzanak; és a mely egyházakban szokásban volt az úrvacsorát két szin alatt venni, az Ur szent vérét kiszolgáltatta. Azonkívül a szerpapra volt bízva az egyházi
