Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - VII. Fej. Az egyházi rend szentségéről
289 olvasó, ördögűző, gyertyavivő, alszerpap, szerpap, áidozár. Hogy pedig a szolgák ezen száma helyesen van igy meghatározva, kitűnik azon teendőkből, melyek a szent miseáldozathoz és az oltáriszentség végzéséhez vagy kiszolgáltatásához, a miért tőkép rendeltettek, szükségeseknek látszanak. Ezek közöl némelyek nagyobb, vagy szent, mások pedig kisebb rendeknek mondatnak. A nagyobb vagy szent rendek: az áldozópapság, szerpap- és alszerpapság: a kisebbek közé ezek soroztainak: gyertyavivők, ördögűzők, olvasók és ajtónál lók ; ezekről egyenkint fogunk röviden szólani, hogy a lelkipásztoroknak forrásuk legyen, melyből főkóp azokat oktassák, kikről tudják, hogy valamely rendet fel fognak kapni. XIII. Mit jdent a pilis (hajkorona) és a klerikus nevezet ? El kell kezdeni pedig a papi tonsura feladásán és elő kell adni. hogy az némi előkészület a rendek fölvételére. Mert valamint a keresztségre az ördögűzés, a házasságra pedig az eljegyzés által szoktak előkészíttetni az emberek: úgy, midőn a hajkorona által Istennek szenteltetnek, mintegy ut nyílik nekik az egyházirend szentségére, ólért kijelentetik, hogy milyennek kell lennie annak, a ki a sz. rendeket föl akarja venni: mivel a „klerikus“ nevezet, melyet akkor kap először, abból származott, hogy az Ur lesz ezentúl része és öröksége, hasonlólag azokhoz, kik Izrael népéből az isteni tiszteletre voltak rendelve; kiknek az Ur megtiltotta, hogy részt kapjanak az Ígéret földén, midőn igy szól:1) „En vagyok a te részed és örökséged“. Ámbár ez minden hívőnek szól, mégis kiválólag azokra illik, kik magokat Isten szolgálatára szentelték. XIV. Miért jeleltetnek meg a klerikusok fejőkön kör-álaku koronával ? A haj pedig megnyiretik kör alakjára s hasonlatosságára, melyet mindig kell viselni és, amint valaki azután felsőbb rendfokozatra lép. a kör-alakot szélesebbre kell nyírni. Hogy pedig ez az apostolok hagyományából származik, az egyház tanítja, mert e haj ki nyírásának szokásáról említést tesznek areopagi Dénes. Ágoston, Jeromos, ősrégi és nagy tekintélyű atyák. 19 *) Móz. IV. K. 18. 20.
