Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - V. Fej. A penitencziatartás szentségéről
269 hogy a hívek a bűnök bocsánatának elnyerésére többnyire már semmi belső lelki fájdalmat és szivbeli bánatot sem tartanak szükségesnek, hanem elegendőnek vélik, ha bánatot mutatnak. LXIV. A penitencziatartás által Krisztushoz leszünk hasonlóvá. Azután pedig ily büntetések szenvedése által azt érjük el, hogy Jézus Krisztusnak, a mi fejünknek, abban, a miben önmaga szenvedett1) s megkisértetett. képét és hasonlatosságát viseljük. „M ért im i lehetne rútabb, amint sz. Bern át2) monda, mint tövissel koronázott fő alatt elkényeztetett tagnak lenni.“ Mert az apostol tanúsága szerint8) „Krisztusnak örökös társai vagyunk, ha vele együtt szenvedünk;“ s mint más helyen irta:4) „Ha vele együtt meghalunk, vele együtt élünk is; ha szenvedünk, együtt országiunk is.“ LXV. Mikép van a bűnnél helye az igazságnak az Isten irgalmassága mellett ? Szent Kernát5) is azt állítja, hogy kettő található a bűnben : a lélek vétsége és sebe; a vétség ugyan Isten irgalma által eltöröltetik, de a bűnök sebeinek begyógyifására igen szükséges a töredelem szentségének gyógyszerét alkalmazni. Mert valamint a seb begyógyitása után is maradnak némely sebhelyek, melyeket szintén gyógyítani kell: ép úgy a lélekben a vétség megbocsátása után a bűn maradványai, melyek fen maradnak, eloszlatandók. Ezt nyíltan erősiti aranyszáju sz. János11) állítása, midőn igy szól: „Nem elég a nyilat a testből kihúzni, hanem a nyíl ejtette seb is begyógyítandó; épen igy a lélekben is a bűn bocsánatának megnyerése, után a hátrahagyott sebet a töredelem által kell begyógyítani.“ Mert sz. Ágoston7) igen gyakran int, hogy a töredelemben e kettőt kell tekintetbe venni: az Isten irgalmát és igazságát; irgalmát, melylyel a bűnöket s az azokért tartozó örök büntetéseket elengedi: igazságát, mely szerint ideigtartó büntetésekkel fenyiti meg az embereket. *) *) Zsid. 2, 18. 2) Sz. Bern. 5. besz. mind. szentek. 3) Rom. 8, 17. 4) Timoth. II. 11, 12. ä) Sz. Bern. az Ur vacsor. besz. “) Ar. sz. Jáu. 80. honi. az antioch. nép. 7) Sz. Ágost, az 50. zsoltárr.
