Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - V. Fej. A penitencziatartás szentségéről

kétségesnek mutassa. Ha vagy a bűnöket nem soroljuk el, vagy a fennforgó dologtól eltérő beszédeket szövünk közbe: világos, hogy gyónásunkban eme kellék hiányzik.

]jI. A gyónásnak okosnak és szemérmetesnek kell lennie.

Igen ajánlatos továbbá a dolog kifejtésében okossággal és szeménnetességgel élni. Nem kell ugyanis haszontalanul szaporítani a szavakat, hanem azt, a mi az egyes bűnök természete- és lényegéhez tartozik, röviden, szerénységgel párosult szavakkal kell előadni.

LII. A gyónás nem történhetik hírnök vagy levél utján.

Mind a gyónónak, mind a lelkiatyának szorgosan gondoskodnak kell. hogy beszédjük a gyónásban titkosan történjék. Innen van, hogy általában senkinek sem szabad bűneit meggyónni akár izenet, akár levél által, mert igy már titkosat tenni semmit sem lehet.

Lili. A keresztény embernek a gyakori gyónás hasznos.

Semmi se feküdjék a híveknek annyira szivükön, mint az, hogy a bűnök gyakori meggyónása által lelkűket megosztani iparkodjanak : midőn ugyanis valakit halálos bűn terhel, mi sem lehet neki üdvösebb, a sok, életét fenyegető veszély miatt, mint bűneit azonnal meggyónni: mert, habár hosszú életet Ígérhetne is valaki magának, valóban rút dolog volna akkor, midőn a testet és ruházatot oly gondosan iparkodunk szennyéből kitisztítani, legalább annyi gondot nem viselni a lélekre, hogy fényessége a •vétek legrutabb szennyétől el ne homályosodjék.

LIV. Hány fél* hatalommal kell e szentség kiszolgáltatójának felruházva lennie ?

Szóljunk most már e szentség kiszolgáltatójáról is. Hogy az a pap, kinek rendes vagy átruházott fololdozási hatalma van, eléggé kitűnik az egyház határozatából; mert annak, a kinek e tisztet kell teljesítenie, nemcsak rendi, hanem joghatósági hatalommal is kell bírnia. E tisztről jeles bizonyságot szolgál-