Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - V. Fej. A penitencziatartás szentségéről

ség kiszolgáltatásának hatalmát a mennyország kulcsának nevezé. Valamint ugyanis bizonyos helyre senki he nem mehet, hacsak az nem segíti, kire a kulcsok bízattak: épen úgy, senki sem juthat el a mennyországba, hacsak az ajtót a papok ki nem nyitják, kiknek hűségére bizta az Ur a kulcsokat. Mert máskép semmi haszna sem volna az egyházban a kulcsoknak, és hiába tiltana el valakit a menny ajtajától az, kinek a kulcsok hatalma adatott, ha a bemenet más utón is nyitva állna. Ezt sz. Ágoston igen jól fogta fel, midőn igy szól :*) „Senki se gondolja magában — titkon tartok majd az Ur előtt bünbocsánatot; Isten tudja, mit cselekszem szivemben, hogy nekem megbocsásson. Tehát ok nélkül mondatott: a miket feloldoztok a földön, fel lesznek oldva mennyben is? tehát Isten egyházának ok nélkül adattak a kulcsok? Ily értelemben nyilatkozott sz. Ambrus2) is a bánatról irt könyvében, midőn a Novatiánok eretnekségét megczáfolá, kik azt álliták, hogy a biinbocsátási hatalom egyedül az Urnák tartatott föuíi." „Valljon — igy szól -- ki tiszteli jobban Istent: az-e, ki parancsait megtartja, vagy az, ki ellenszegül? Isten parancsolta nekünk, hogy az ő szolgáinak engedelmeskedjünk : a kiknek midőn engedelmeskedünk, egyedül Istennek adunk tiszteletet,.“

XLIV. Mily korban és időtájban kell gyónni ?

Miután tegkevésbbé sem kételkedhetik azon senki,.hogy a gyónás törvényét az Ur hozta és rendelte, lássuk : kik, mily korban és az év melyik szakában tartoznak annak eleget tenni. Először is a IV. lateráni zsinat határozatából, mely igy kezdődik ::|) „Mindkét nemből mindenki“, kitűnik: hogy senkit sem kötelez a gyónás törvénye, inig el nem érte azon kort, melyben eszével élhet. Mindazáltal azon kor az évek bizonyos számától nincs függővé téve. hanem általános szabályul kell tekinteni, hogy a gyermek azon időtől fogva köteleztetik a gyónásra, mikor a jó és rossz között különbséget tud tenni és akarata képes a gonoszra. Midőn ugyanis kiki eljut azon életkorra, melyben örök üdvösségéről gondolkodnia kell, tartozik bűneit a papnak meggyónni, minthogy máskép senki sem remélheti az üdvösséget, ha bűnökben van. Mely időtájban kell leginkább gyónni, a fenn említett szabvány') 392. beszéd. 3. f. 2) I. 2. 3) 21. hat.