Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - V. Fej. A penitencziatartás szentségéről
24 3 nem liocsáttatik. sem el nem engedtetik, mivel az üdv tulajdonképeni gyógyszerét, az Isten kegyelmét, visszautasítja. Ily értelemben mondta sz. Ágoston:1) „Oly nagy azon bűn mocska, midőn valaki Istennek Krisztus kegyelme eszközölte megismerése után a testvériség ellen küzd és maga a malaszt ellen irigységre gyulád, hogy nem tudja magát a bocsánatkérésig megalázni, jóllehet a bűnt megismerni és megvallani rósz öntudata kényszeríti “ XX. Törödelem nélkül senki sem nyerheti meg bűnei bocsánatát. De hogy a törödelemre visszatérjünk, azon erő, hogy a bűnöket eltörli, annyira sajátja, hogy törödelem nélkül a bűnök bocsánatát semmiké)! sem lehet elnyerni, sőt még remélni sem. Mert írva van :2) „Ha bünbánatot nem tartotok, mindnyájan hasonlóképen elvesztek“. Ezt a súlyosabb és halálos bűnökről monda az Ur, jóllehet a kisebb vétkeknek is, melyek boesánandóknak mondatnak, szükségük van a bünbánat bizonyos nemére. Mert azt mondja sz. Ágoston:8) „Mivel van bizonyos törödelem, mely a boesánandó bűnökért megy végbe naponkint az egyházban, valóban haszontalan volna az, ha a boesánandó bűnök törödelem nélkül megbocsáttathatnának“. XXI. A törödelemnek kiegészítő részei. De mivel azokról, a mik némileg lényegesek, nem elég csak általánosan szólni: igyekezzenek u lelkipásztorok egyenkint előadni azokat, a mikből az igaz és üdvhozó törödelem mivoltát megérthetik a hívek. Tulajdonsága pedig e szentségnek, hogy az anyag és alakon kivid, melyek minden szentséggel közösek, még, mint ÍÖnnebb mondtuk, oly részekkel is bir, melyek mintegy az egész és teljes törödelmet teszik, t. i. a bánat-, gyónás- és elégtétellel: melyekről aranyszáju sz. János4) igy szól: „A törödelem készteti a bűnöst mindennek örömmel való elviselésére: szivében bánat, szájában gyónás, testében teljes alázat, vagyis üdvös elégtétel“. E részek pedig a részek azon neméhez tartoznak. melyek valamely egész képzésére szükségesek: mert valamint *) *) Sz. Ágost. I. K. az Ur hegyi besz. ‘22. f. 2) Luk. 13, 3. 3) Lásd. sz. Ágost. 265. lev. 351. besz. 3. f. 4) Aranysz. sz. Ján. 1. besz. a töred. 16*
