Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - V. Fej. A penitencziatartás szentségéről

234 nak minden egyes tárgyra fbrditaniok kell, a tárgyalt dolognak nagysága és fontossága szerint kell mérlegelni: bizonyára be kell vallani, hogy e szentség magyarázatára elég szorgalmat alig fordíthatnak ; sőt e szentségről még kimerítőbben szükséges érte­kezni, mint a keresztségről; mivel a keresztség csak egyszer szolgáltaik ki és ismételni nem lehet; a törödeiein pedig mind­annyiszor szüksógkép ismétlendő, valahányszor a keresztség után vétkezünk. Mert a trienti zsinat mondja,1) hogy a törödelem szentsége nem kevésbbé szükséges az üdvösségre a keresztség után elesetteknek, mint a keresztség a még újjá nem szülöttek­nek : és szent Jeromos2) azon ismeretes mondását, hogy a törö­delem második mentődeszka, mindazok, kik utána az isteni dol­gokról írtak, általában elfogadták. Valamint ugyanis hajótöréskor az élet megmentésére egyetlen eszköz van hátra, ha talán a hajótörésből valamely mentő-deszkát lehetne megragadni: szintúgy kétségbe kell esni annak üdve fölött, a ki a keresztségben nyert ártatlanság elvesztése után a töredelem deszkájához nem menekül. Ez pedig nem egyedül a lelkipásztorok, hanem a többi hívek buzdítására is legyen mondta, nehogy e fölötte szükséges dol­gokban való gondatlanság miatt feddést érdemeljenek. Mert először is, megemlékezve a közös gyarlóságról, buzgón kell óhajtaniuk, hogy isteni segélylyel gyáiindíttatva botlás és elesés nélkül haladhassanak az Ur utján. Ha pedig néha megbotlanak, az Isten legnagyobb kegyességére függesztve szemeiket, ki mint jó pásztor juhai sebeit bekötözni s meggyógyítani szokta, a törö­delem eme. legüdvösehb gyógyszerét máskorra ne halaszszák. II. A „törödelem“ szónak különféle jelentései. Hogy pedig magára a dologra térjünk, e név különböző jelentését és fogalmát kell előbb meghatároznunk, nehogy valaki a szó kétértelműsége miatt tévedésbe essék. Mert némelyek a törödelmet elégtételnek veszik. Mások a kath. hit tanitmányától messze eltérve, mivel azon véleményben vannak, hogy a törö­delem a múltra nem vonatkozik, nem egyébnek, mint uj életnek tekintik. Ki kell tehát mutatni, hogy e név különféle jelentéssel bír. Először azokról használtatik e szó (poenitentia), kiknek valami *) *) Tríent. zsin. 6. ül. a megig. 14. f. és 14. ül. a tör. 2. f. 2) Sz. Jerom. Ízaí. 3. fej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom