Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
ELSŐ RÉSZ. I. Fej. A hitről és az apostoli hitvallásról - II. Fej. Az apostoli hitvallásnak első ágazatáról
23 vallania és hirdetnie. Mert szükséges a híveknek oly szellemmel birniok, minővel bírván a látnok, mondhatá:1) „Hittem és azért szólottám“ ; utánozniok az apostolokat, kik a nép fejedelmeinek igy feleltek:2) „Nem lehet, hogy, a miket láttunk és hallottunk, ne beszéljük“ és felbuzdulniok szent Pálnak ama jeles mondásán:''1) „Nem szégyenlein az evangéliumot, minthogy Istennek ereje az, minden hívőnek üdvözlésére“ ; és végre mivel ez által erősittetik meg leginkább ezen mondatnak igazsága:4) „Szívvel hiszünk az igazságra, szájjal pedig vallást teszünk az üdvösségre“. V. A keresztény hit magasztossága. „Egy Istenben.“ A mondottakból megismerhető a keresztény bölcseségnek méltósága és jelessége és hogy mennyivel tartozunk az isteni jóságnak mi, kiknek megengedtetett, hogy mintegy a hitnek fokain azonnal a legmagasztosabb és legszükségesebb tárgy ismeretére juthassunk el. VI. Mennyire különbözik az Istenről szóló keresztény bölcseség az isteni dolgok bölcsészeti ismeretétől. A keresztény bölcseség és a világ bölcsésége abban különböznek nagyon is egymástól, hogy ez ugyan egyedül a természeti világosság vezérlete alatt az eredményektől és az érzékek alá eső dolgoktól lassanként haladva előre, hosszú fáradalmak után csak alig szemléli azt, a mi Istenben láthatatlan és végre csak alig ismeri és érti meg mindennek létokát s szerzőjét; — mig amaz az emberi elmét annyira élesíti, hogy minden fáradság nélkül az egekbe emelkedhetik és isteni fény által megvilágositva először ugyan magát a világosság örök forrását, azután pedig azokat, a mik alatta léteznek, szemlélheti, elannyira, hogy magunkat, amint az apostolok fejedelménél olvassuk, legnagyobb szivbeli örömünkre5) „a sötétségből csodálandó világosságra hivatottaknak érezzük és11) hívén örvendünk kimondhatlan örömmel“. Helyesen vallják tehát a hívek mindenekelőtt, hogy hiszl) Zsolt. 115, 10. 2) Apóst. Csel. 4, 20. 3) Rom. 1, 16. *) Rom. 10, 10. 5) Pét. I. 2, 9. 6) Pét. I. 1, 8.
