Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - IV. Fej. Az oltáriszentségről
200 hogy azt halálos bűn nélkül elmulasztani nem szabad: mégis megállhat a szentség, ha az hiányzanak. Azt azonban tekintetbe kell venni a papoknak, hogy valamint a. szent titkokban a borhoz vizet kell alkalmazni: úgy csak keveset kell beleönteni. Mert az egyházi Írók véleménye és Ítélete szerint az a viz borrá változik. Miért erről Honorius1) pápa igy ir: „Veszélyes visszaélés csúszott be vidékeiden, hogy t. i. nagyobb viz-, mint bormennyiség használtatik az áldozatban: holott az egyetemes egyház észszerű szokása szerint sokkal több bort, mint vizet kell használni“. E szentségnek tehát csak- ezen két eleme van, és több rendelet2) méltán szentesítette, hogy a kenyéren és boron kívül mást, mit némelyek tenni nem rettegtek, ne legyen szabad fölajánlani. De már lássuk, a kenyér és bor e két jelképe mily alkalmasok azon dolognak jelentésére, melynek titkaiul hiszszük és valljuk. XVIII. Mennyi és mily nagy dolgokat jelentenek c szentségben a kenyér és bor jelképei ? Először Krisztust jelentik, mint a ki igazi élete az embereknek; mert maga mondja az Ur:3) „Az ón testem bizonynyal étel és az én vérem bizonynyal ital“. JVlivel tehát Krisztus Urunk teste az örök élet eledelét nyújtja azoknak, kik az ő szentségét tisztán és szentül veszik magukhoz, azért helyesen készíttetik el főkép azon dolgokból, melyek által az élet föntartatik, hogy könnyen megérthessék a hívek, hogy Krisztus drágalátos teste s vérének vétele a lelket és az elmét kielégíti. Magok ezen elemek is nem kevéssé szolgálnak arra, hogy az emberek megismerjék, hogy Urunk teste és vére valósággal jelen van e szentségben. Mert miután naponként tapasztaljuk, hogy a kenyér és bor a természet erejénél fogva emberi testté és vérré átváltozik : e hasonlat könnyebben indíthat minket arra, hogy higyjük, hogy a kenyér és bor lényege a mennyei áldás által Krisztus valóságos testévé s valóságos vérévé változik át. Az elemek e csodálatos átváltozása némileg annak ábrázolására is szolgál, a mi a lélekben végbemegy. Valamint ugyanis, ámbár külsőleg a kenyéren és boron semmi változás nem látszik, azok lényege *) *) Hon. pap. 1. f. X. a sz. miseáld. III. 41. 2) 1. f. az átvált. 2. kül. 3) Ján. 6, 56.
