Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - II. Fej. A keresztség szentségéről
173 tés. Valamint tehát a természet erejénél fogva csak egyszer nemzetünk és jövünk a világra; és mint szt. Ágoston1) mondja: „a méhbe nem lehet ismét visszatérni“: úgy egy a lelki születés is s a keresztséget ismételni nem szabad. LV. Nem ismétdtetik a keresztség azokon, kik feltételesen kér eszteltetnek meg. Ne is gondolja senki, hogy az egyház ismétli a keresztséget, midőn valakit, kiről bizonytalan, megkeresztelte tett-e vagy sem, ily szavak alakját használva keresztel meg: „Ha meg vagy keresztelve, ismételve nem keresztellek meg, de ha még nem vagy megkeresztelve, én téged keresztellek az Atyának és Fiúnak és Szentiéleknek nevében.“ Mert nem lehet mondani, hogy igy gonoszul megismételtetik, hanem hogy föltótesen, szentül adatik fel a keresztség. LV1. A föltételes keresztséget nem szabad különbség nélkül bármikor használni. E tárgyban gondosan kell mégis némelyekre ügyelni a lelkipásztoroknak, melyekben majd mindennap vétség történik a szentség legnagyobb sérelmével. Mert nem hiányzanak, kik azt gondolják, hogy semmi bűnt sem követhetnek el, ha akárkit válogatás nélkül feltételesen keresztelnek meg; azért ha csecsemőt visznek hozzájuk, szükségtelennek tartják megkérdezni, megkereszteltetett-e az már előbb, hanem mindjárt feladják neki a keresztséget; sőt, ámbár bizonyosan tudják, hogy otthon feladatott a keresztség, mégsem haboznak a szent leöntést az egyházban ünnepélyes szertartás közben föltótelesen ismételni, a mit pedig szentségtörés nélkül nem tehetnek s ama szenynyel mocskitják be magokat, melyet az egyházi irók törvényszerütlenségnek hívnak. Mert a keresztség ezen alakja Sándor pápa2) rendelete szerint csak azoknál engedtetik meg, kikre nézve a dolog gondos megvizsgálása után is kétség marad fon, vájjon érvényesen vették-e föl a keresztséget; máskép pedig soha sem szabad a keresztséget még ama hozzáadással sem újólag feladni. *) *) Sz. Ágost. 11. Ért. Ján. 2) 2. f. X. n kereszts, III. 42.
