Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában - II. Fej. A keresztség szentségéről

157 i azt mivelni, mit a katholikus egyház efféle kiszolgáltatásnál mivel. Ezeket pedig nemcsak az ős atyák1) és zsinatok számos határo­zatai bizonyítják, hanem a trienti szent zsinat kiközösítéssel bünteti azokat, kik állítani merik, hogy az a keresztség, melyet az eretnekek az Atyának, Fiúnak és Szentiéleknek nevében ad­nak fel, azon szándékkal, hogy azt cselekszik, a mit az egyház cselekszik, nem valódi keresztség. S ebben méltán bámuljuk Urunk legfőbb jóságát és bölcseségét. Mert miután e szentséget mindenkinek szükségképen fel kell vonni, valamint anyagul a vizet rendelte, melynél semmi sem lehet általánosabb: úgy annak kiszolgálásától sem akart senkit elzárni: ámbár, amint tudjuk, nem mindenkinek szabad az ünnepélyes szertartásokat alkalmazni, nem mintha a szertartások és ünnepélyességek na­gyobb méltósággal bírnának; hanem mivel kevésbé szükségesek, mint a szentség. XXIV. Mily rendet leéli a híveknek a keresztelésnél tartani? Azonban ne gondolják a hívek, mintha e tiszt mindenki­nek különbség nélkül meg volna engedve úgy, hogy a kiszol­gálókra nézve nem kellene bizonyos rendet tartani. Mert, ha férfiak vannak jelen, nő ; egyházi férfin jelenlétekor világi; áldo­­zár jelenlétében növendékpap a keresztség kiszolgáltatásának jogát ne igényelje. Mindazáltal a bábákat, kik keresztelni szoktak, kárhoztatni nem lehet, ha néha oly férfi jelenlétekor, a ki e szentség kiszolgáltatásában épen nem jártas, e tisztet, mely kü­lönben inkább a férfit illetné, ők teljesitik. XX V. Miért alkalmaztatnak, azokon kívül, a kik keresztelnek, az ujjúszületés titkainál keresztszülök? A kiszolgálókon kívül, kik az eddig mondottak szerint a keresztséget föladják, mások is vannak, kik a katholikus egyház legrégibb szokása szerint a szent és üdvös leöntés végzésénél alkalmaztatni szoknak. Ezek most keresztszülőknek, előbb pedig az egyházi íróktól közönségesen felvevőknek, jótállóknak vagy kezeseknek mondattak. Ezeknek tisztéről, minthogy majd minden világit illet, tüzetesen kell a lelkipásztornak szólnia, hogy a hívek ') Trient. Zsin. 7. ül. 4 f. a kér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom