Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

MÁSODIK RÉSZ. I. Fej. A szentségekről általában

138 bizonyára meg lesz az a haszna, hogyanép annál nagyobb áhítattal fordítja összes lelki erőit Isten különös jóságának dicséretére és magasztalására, minél több, Istentől adott segítő eszközét látja az üdvösség és boldog élet elnyerésének. Tehát a katholikus egyház szentségeinek száma hét, mint azt a szt. Írás az atyák­nak reánk átszállóit hagyománya és a zsinatok tekintélye bizo­nyítják. XV. Miért nincs sem több, sem kevesebb szentség ? Miért nincs pedig sem több, sem kevesebb szentség, azon dolgokból is, melyek hasonlatképen az anyagi életből a szelle­mire vitetnek át, némi valószínűséggel bebizonyítható. Mert az embernek az életre, az élet fenntartására s annak a maga és az állam haszna szerint intézésére e hét látszik szükségesnek, hogy t. i. szülessék, növekedjék és táplálkozzék; ha megbetegült, meggyógyuljon ; az erők gyengesége felüdittessék; azután, a mi az államot illeti, hogy legyenek folyton elöljárók, kiknek tekin­télye és parancsa szerint igazgattassék; és végre magzatok tör­vényes nemzése által önmagát és az emberi nemet főntartsa. Minthogy ezek, miként eléggé kitűnik, azon életnek, melynél fogva a lélek Istenben él, megfelelnek, azokból a szentségek száma könnyen érthető. Az első ugyanis a keresztsóg, mintegy a többiek ajtaja, mely által Krisztusban újra születünk. Azután a bérmálás, mely azt munkálja, hogy az isteni kegyelemben növekedjünk és; erősödjünk; mert a már megkeresztelt apostolok­nak, mint sz. Ágoston1) bizonyítja, mondá az Ur :a) „Maradjatok a városban, mig nem felr uh áztattok erővel a magasságból“. To­vábbá az oltáriszentség, melylyel mint valóban mennyei eledellel lelkünket tápláljuk és fentartjuk. Erről mondta ugyanis Üdvözí­tőnk:3) „Az ón testem bizonynyal étel és az én vérem bizonynyal ital“. Negyedik helyen következik a töredelem szentsége, mely­nek segélyével az elvesztett egészséget helyre állíthatjuk, miután a bűn által megsebesítettünk. Azután pedig az utolsó kenet, mely által a bűnök maradványai eltöröltetnek és a lelki erők felujulnak; mert sz. Jakab e szentségről szólván, azt mondja:4) „És ha még bűnökben volna, megbocsáttatnak neki“. Következik az egyházirend, mely hatalmat ad a szentségek kiszolgáltatására-1) Sz. Ág. 265. L. 2) Luk. 24, 49. s) Ján. 6, 56. 4) Jak. 5, 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom