Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)
ELSŐ RÉSZ. I. Fej. A hitről és az apostoli hitvallásról - XIII. Fej. A tizenkettedik ágazatról
128 menjünk, hogy azzal elárasztatvan szivünk vágyát teljesen betöltsük. V. Minő javai,-at fognak különösen élvezni a boldogultak? Jóllehet pedig, mint szent Ágoston1) Írja, úgy látszik, hogy könnyebb megszámlálni a roszakat. miktől mentek leszünk, mint a jókat és gyönyöröket, miket élvezni fogunk : mégis azon kell lennünk, hogy mindazt, a mi a híveket ama legfőbb boldogság elnyerésének vágyára buzdíthatja, röviden és világosan megmagyarázzuk. .Mindenekelőtt azonban ama megkülönböztetést kell tennünk, melyet tekintélyes egyházi íróktól vettünk; azok t. i. kétféle javakat különböztetnek meg, melyeknek egyike a a boldogság lényegéhez tartozik, másika a boldogság következménye. Azért érthetőség végett azokat lényeges, ezeket pedig mellékes javaknak nevezték. VI. Miben áll az örök boldogság lényeges és főoka? A teljes boldogság pedig, melyet közönségesen lényegesnek nevezünk abban áll, hogy Istent látjuk, szépségében gyönyörködünk, ki minden jóság és tökéletesség forrása és kezdete. „Ez pedig az örök élet, mondja Krisztus í runk,3) hogy megismerjenek téged, egyedül igaz Istent, és a kit küldöttéi, .Jézus Krisztust“ ; e mondatot akarja magyarázni szent .János, midőn mondja:3) „Szerelmesin)! most Isten fiai vagyunk, de még nincs kijelentve, milyenek leszünk. Tudjuk azonban, midőn ő meg fog jelenni, hasonlók leszünk hozzá. Mert látni fogjuk őt, amint vagyon“. Mert kifejezi, hogy a boldogság kettőből áll: egyrészt hogy Istent látni fogjuk, a milyen természetében és lényegében másrészt pedig, hogy mintegy istenek leszünk. Mivel, a kik Istennel élnek, habár tulajdon lényegüket megtartják is, mindazonáltal bizonyos csodálandó és majdnem isteni alakot öltenek fel, úgy hogy inkább istenek, mint embereknek látszanak. j 127. Beszéd. 2) Ján. 17, 3. 3) I. Ján. 3, 2.
