Nemes Vazul: A magyar Mária-Cell kegyhelyének ismertetése (Celldömölk, 1948)

Imre dömölki apát a rendtagok nagy fájdal­mára. Mákóczy apát még mint ifjú bencés dolgozott Kemenesalján az egyház megszi­lárdításán. 83 éves volt, mikor 1783-ban az élők közül elköltözött. A szerzetesek aggód­tak, hogy nem kapnak uj apátot. II. József mégis sietteti az apátság betöltését, mire Somogyi Dániel főapát a tudós és érdemes Nemes Gáspár pannonhalmi perjelt nevezi ki Dömölkre apátnak. Az uj apát a nehéz viszonyok között is, amikor a kicsinyeskedő fejedelem még az istentiszteletek rendjébe, fényébe is bele­ártotta magát, igyekezett fejleszteni Kiscell régi fényét. A felvilágosultnak mondott feje­delem országlási gondjai közt talált arra is időt, hogy megállapítsa, mikor szabad az oltáriszentséggel áldást adni, mikor lehet körmeneteket tartani, eltiltotta a Krisztus koporsójának felállítását nagypénteken és a föltámadási körmenetet nagyszombaton. El­törölte az összes társulatokat, miáltal a feje­delmi önkénynek áldozatul estek a Koptik apát által Kiscellben alapított jámbor társulatok is. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom