Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
8 építésével még jobban kihangsúlyozták. Ma már csak a déli és délnyugati fal áll két bejárattal. A déli oldalon, pontosan az apátsági templom déli kapujának tengelyében áll a korabarokk stílusú hármas díszkapú, amelyet 1663-ban Folnay Ferenc apát építtetett. A kerítésfalak építését még Folnay apát megkezdte, a temetőt Batthyány Ignác apát (1760—1779) keríttette be. A Folnay-kapu előtt valószínűleg árok volt, amelyen át felvonóhíd vezetett. A híd húzóláncainak csigái számára vágott nyílások a középső kapubejáró boltívének két oldalán ma is megvannak. A kapu erőteljes rusztikáival is még a 16—17. századi, komoly védekezésre berendezkedett várkastélyok kapuira emlékeztet. A várkapuk zártságát ugyan a mellékbejárók már hívogató nyíltsággá változtatják. A két díszes címer és a főbejárat attikájában olvasható felirat is az j építtető főpap barokkos-világias pompaszeretetéről és reprezentácíóvágyáról tanúskodik, A felirat: R. D. F. F. E. T. P. C. et B. M. V. de T. A. D. S. C. M. C. et T. R. P. 1663, azaz „Reverendissimus Dominus Franciscus Folnay Episcopus Transsylvaniensís, Praepositus Castriferrei et Beatae Mariae Virginis de Tűrje, Abbas Deakíensis, Sacrae Cesareae Majestatis Consiliarius et Tabulae Regiae Praelatus." (1. és 2. kép.) II. Az apátsági templom. 1. Az apátság alapítására és a templom történetére vonatkozó főbb adatok. A Szent Gvörgyről-Jievezett jáki bencés apátságot 1220 táján alapította^ Ják-nembelí Márton ispán, akit az~űto3ok Nagynak neveztek. Az apátság templomáról 1256-ból van az első adat. Omodé győri püspök egy bírtokügy elintézéséről kiállított oklevélben említi, hogy az érdekelt feleket 1256. május 2-án Jákon az ottani kolostortemplom felszentelése alkalmával eskette meg igazukra. Comes Martinus-nak, mint alapítónak nevét az 1325-ben a kegyuraság tisztázása érdekében folytatott vizsgálat eredményéről killított oklevél őrizte meg. Márton ispánt 1221—1230 közt említik az oklevelek. Több mint valószínű, hogy az általa alapított kolostor templomának elkészültét már nem érte meg. Az apátság fennállásáról az első adat 1223-ból való, midőn a jáki apátot, nevének megjelölése nélkül, egy oklevél aláírói közt találjuk. 1240-ben ismét egy meg nem nevezett jáki apát, 1249-ben az apát és a konvent együtt szerepelnek. Az 1256. évi oklevél „monasterium de Jak“ és „in consecratione monasterii“ kifejezései nyilvánvalóan az egyházra és nem a kolostorra vonatkoznak, mert püspöki szentelést csak a templom kívánt A középkor folyamán a templomnak és a kolostornak nem voltak különösebb viszontagságai. Az ismeretlen okból gazdátlanná vált kegyurasá-gety. László király 1455. augasztus 26-án monyorókeréki Elderbach Bertholdnak adta. Ennek fia, János, 1489. április 16-án kelt végrendeletében jáki birtokának felerészét a jáki Szent György-monostor és a Szent Jakab-templom építési alapja (fabrica ecclesiae) javára és a monostor tetőzetének kijavítására hagyta. {Elderbach János végrendelete értelmében a kegyuraság Bakócz TamásraT'szálIt, akitől unokaöccse, Erdődy Péter örö-
