Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
85 vagy karélyos alaprajzot önálló, tehát a lelkipásztorkodás szolgálatában álló templomoknál (Kallosd, Rábaszentmiklós, Vitenyédszentpál). Mindebből arra is következtethetünk, hogy a pápóci kápolna sem egy már elpusztult nagyobb egyház temetőkápolnája volt, hanem a település plébániatemploma. A részletekben és a technikai kivitelben természetesen az apátsági templom hatása érvényesült. Igen jellemző ebből a szempontból a kapu. Szerkezete és a béllet tagjainak keresztmetszete híven követi az apátsági templom déli kapuját. Az oszlopfők a főkapu bimbós oszlopfőínek kezdetleges másolatai (56. kép). A lábazatok metszete a második építési szakaszban alkalmazott formákat torzítva mutatja (6. kép j.). Az ívmező Istenbáránya már nem a ravennai Agnus Dei-típus kissé mesterkélt, de a románkorban általános visszanéző beállítását követi, mint az apátsági templom 56. kép. A Szent Jakab-kápolna kapujának ívmezője. déli kapuján, hanem vidékiesen, parasztosan egyszerűen előre lógatja fejét mint Csempeszkopácson és Nagysitkén is. Az önmagukba harapó szárnyas sárkányfélék nem hasonlíthatók össze a másik kapu túlságosan restaurált sárkányaival. Meg kell azonban állapítanunk, hogy ezek különös, felülnézetben ábrázolt fejükkel közelebb állanak a 13. század eleji magyar szobrászatban, Vértesszentkereszten és Karcsán valószínűleg nyugatfrancia mintaképek hatása alatt kialakult típushoz, mint az apátsági templom figurái. Az épület belsejében a földszinten ugyanazt a nehézkes, régies bordás keresztboltozatot találjuk, mint az apátsági templom északi mellékhajójában. A boltvállak alatt húzódó párkány is az apátsági templom mellékszentélyeiben, északi mellékhajójában és kívül is több helyen (pl. a tornyok emeletei közt) alkalmazott párkánynak arányaiban eltorzított, durva utánzata. Az emeletre épúgy, mint Pápócon, a nyugati karély falába helyezett lépcső vezet. A felső helyiség azonban, ellentétben a pápóci kápolnával, nincs és nem is volt boltozva. Jelenleg üresen áll és eredeti rendeltetése is bizonytalan. A földszint falainak és boltozatának rokokó jellegű festett díszítése az 1768 körüli helyreállításkor készült. A déli karély
