Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
70 a szerzetesek szentélyébe is a keresztény lovag eszményképét állíttatta. Formai elemeit tekintve a jáki Szent György-freskó „klaszszikus formahagyományokon és bizánci ikonográfián felépülő olasz kompozíció északi, gótikus szellemű átalakítása, amelynek részleteibe helyi hagyományok is vegyülnek (lóábrázolás). E három tényező harmonikus összeolvadása emeli a jáki Szent Györgyöt a szuggesztív erejű kompozíciók sorába“ (Balogh Jolán). A kép alatt egykorú festett szentelési keresztek is láthatók. Fent, az apszísz boltozatán 17. századi díszítő festés nyomai, az ablakok körül pedig renaissance ízlésű, valószínűleg a 17. század első feléből való levélfűzéres díszítések maradtak fenn. 44. kép. A szentélyszakasz záróköve. A főszentélyt elhagyva, balra a déli, jobbra az északi mellékszentélybe térhetünk be, amelyek egyszerű és szinte komor belsejükkel még az első építési szakasz tiszta román stílusát őrzik. 6. A déli mellékszentély kezdettől fogva a Szent Keresztnek volt szentelve. A Szent Jakab-kápolnába átvitt régi oltára helyére 1902-ben készítették a mai neoromán stílusú oltárt Kopits János szobraival. Ugyanekkor került ide Nepomuki Szent János szobra is, Mátrai Lajos műve, amely a déli szentélypillér előtt állt, és a helyreállításkor eltávolított Szent János-oltár emlékét őrzi. 7. Az északi mellékszentély mindig a Szűz Máría-oltár helye volt. Mai oltára Kopits János szobrával szintén 1902-ben készült a Szent Jakab-kápolnába átvitt régi oltár helyett. Mátrai Lajos Szent Anna-szobra —• ugyancsak 1902-ből — a helyreállításnak áldozatul esett régi Szent Anna-oltár utóda. A mellékszentélyek eredeti alakja és szerkezete az északi apsziszban tanulmányozható a legjobban, mert ez a hozzá csat
