Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)
53 A pálcadíszes falsarkok kialakításában magán a j áki kapun is megfigyelhető bizonyos haladás a fejlettebb formák felé. A két belső pálcadíszes falsaroknak mintegy élét jelentő hosszanti hengertag, amelyre a zegzugos pálcák ráfekszenek, még teljesen körmetszetű, a kifelé következő fal-28. kép. A hurkolt szalagfonattal kombinált normán redősordíszítés kialakulása. 1. Berniéres; 2. Manéglíse {redős oszlopfők); 3. Moosburg (ívdíszítő redősor); 4. a) Beaumaís, b) Regensburg, St. Jakob (hurkolt szalagfonatok); 5. Caen, Ste Triníté (redős oszlopfő kidülledő gerezdekkel és hurkolt szalagfonattal); 6. Töredék Jákról a Vasvármegyei Múzeumban (hurkolt szalagfonat); 7. Regensburg, St. Jakob (redős oszlopfő hurkolt szalagfonattal); 8. Deutsch-Altenburg, csontház (u. a. mint 5.); 9. Ják, apátsági templom főkapuja (a 8. ívdíszítéssé fejlesztve). sarkon és az ívekben viszont már élben végződő sarkantyú-profilja van épúgy, mint a lébényi templom déli kapuján. A jáki főkapu normán díszítő elemei még a részletformák átalakulása mellett is híven megőrizték a normán stílus sajátos száraz mértani és eléggé egyhangú jellegét. A lényegileg és szellemben is azonos motívumoknak az építészeti szerkezethez való viszonya azonban teljesen megváltozott. Ugyanis Normandiában, az első normán stílushullám emlékein és még a regensburgi Szent Emmeram kerengőkapuján is a jellegzetes, voltakép egyáltalában nem építészeti jellegű cikk-cakkos és pálcadíszekkel csak az íveket, a redőkkel pedig csak az oszlopfőket díszítették, oszloptörzseknek és a bélietek függőleges falainak tömörségét azonban sohasem bontották meg ilyen díszítéssel. Példa erre az esztergomi kápolna két oldalíve is. Jákon evvel szemben
