Bogyay Tamás: A jáki apátsági templom és a Szent Jakab-kápolna (Szombathely, 1943)

36

zadeleji vas-zalai falusi templomok kapuinak díszítésére; innen vehették az ötletet a jáki mesterek is.

A németes jellegű, fent vízszintesen lezárt falkíugrásban helyet foglaló kapu bélletét voltaképen három lépcsőzetesen visszaugró falsarok alkotja, a két-két szögletben egy-egy oszloppal. A legbelső falsarok maga az ajtókáva. A középső falsarok élét homorú vájat, a külsőét pedig két vájat közé foglalt hengertag alkotja. Ezek a profilok megszakítás nélkül futnak körül

17. kép. Az apátsági templom déli kapuja. (M. F. f. felvétele.)

a bélleten. A kapubéllet szerkezeti váza tehát lényegében megegyezik az oszlopfőnélküli kapuk valószínűleg hirsaui eredetű típusának alsóausztriai kései gazdagabb változatával (Schöngrabern, Deutsch-Altenburg stb.). Ezt az alapformát a szögletekbe állított oszlopokkal gazdagították, amelyeknek bimbós oszlopfőire lombard-délnémet szokás szerint csak egész vékony fejlemez közvetítésével támaszkodik a megfelelő iv. Sokkal különlegesebbek a barokkosán csavart oszloptörzsek. Kötélfonásra emlékeztető dagadó formáikkal teljesen eltérnek Esztergom kápolnakapujának délfrancia klasszicizmusától, és a sopronhorpácsi kapu egyes bélletoszlopainak díszítésével egyetemben inkább a 12. századi nyugatfrancia művészet távoli leszármazottjaiként tűnnek fel (Vouvant, Aulnay St. Pierre, Coulombs).